Merthogy a passzivitás adódhat az elnyomásból is, tudniillik hogy a saját személyiségünkkel, akaratunkkal elnyomjuk a másikat, aki esetleg hajlamos is arra, hogy behódoljon, hogy felvegye a passzív társ szerepét. A szakemberek szerint nincs ezzel nagy gond egészen addig, amíg a párunk személyisége nem sérül. Az egészséges, boldog kapcsolatokban jellemzően két egyenrangú fél él egymás mellett – érdemes inkább erre törekedni.
Nem mozdul semerre a kapcsolatunk
A két ember közötti kapcsolat folyamatosan mozgásban van, fejlődik. Hol erre, hol arra. Ha viszont arra leszünk figyelmesek, hogy nem történik változás, van esély arra, hogy az egyikünk passzívabb a kelleténél.
A túlzott kapkodás is lehet a jele annak, hogy az egyikünk nem elég aktív, sőt. Előfordulhat, hogy a másik ilyenkor kapkod, gyorsan akar cselekedni, mert azt hiheti, hogy az ő lassúsága miatt nincs fejlődés.
Folyamatosan megtámadjuk a párunk kezdeményezéseit? Semmi nem tetszik, inkább a saját elképzeléseinket erőltetjük a másikra? Ezek már egyértelműen jelzik, hogy a kapcsolat egyik fele sokkal passzívabb annál, mint az elfogadható lenne.
Ha észrevesszük a jeleket, tegyünk ellene, vonjuk be a másikat a tervezgetésbe, fogadjuk el az ötleteit, vagy ha mi vagyunk túlontúl passzívak, jelezzük, hogy ez a szerep nem nekünk való, mi is szívesen aktívan részt vennénk a kapcsolat építésében.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest