Jelek, hogy az apánk befolyásolta a kapcsolatainkat

Féltékenység

A féltékenység egy bizonyos pontig teljesen érthető, hiszen emberek vagyunk és féltjük a párunkat. Azonban sokunk számára ez már-már krónikus probléma. Ha folyamatosan azért aggódunk, hogy elhagy-e minket a párunk, rendszeresen ellenőrizzük a telefonját vagy egyszerűen csak van bennünk egy szorító rossz érzés, amitől nem tudunk megszabadulni, akkor ez valószínűleg azt jelenti, hogy érzelmileg nem megértő apákkal nőttünk fel. Akik így viselkednek, tudat alatt folyamatos félelemben élnek és egy állandó ősbizalmatlanság jellemzi őket. Kétségbeesetten szeretnének szeretni, de az apa által okozott sérülések miatt ezeket az érzelmeket teljesen elfojtják magukban.

Túlzott ragaszkodás

Egy bizonyos fokú elhagyási félelem mindannyiunkban van, viszont amikor már olyan kapcsolatokban maradunk benne, melyek kifejezetten ártanak nekünk, akkor ott nagy valószínűséggel arról van szó, hogy gyerekkorunkban veszteség ért minket. Például a szülő elhagyott vagy meghalt, de a nem megfelelő érzelmi és fizikai jelenlét is okozhatja mindezt. Ezek a nők azok, akik elfogadják, sőt beletörődnek, hogy őket lehet szóval vagy akár fizikai tettekkel is bántalmazni.

Állandó figyelemfelkeltés, figyelemkeresés

Ha egy gyerek nem kap elég figyelmet, akkor egyfelől nem érzi magát értékesnek, másrészt állandóan azon ügyködik, hogy hogyan keltse fel az apja, a későbbiekben a párja figyelmét. Rájuk jellemző, hogy szinte mindig „rosszfiúkba” botlanak bele, harsányak, önzőnek tűnnek és a megbízhatatlan partnereket vonzzák. Ha nem ismerik fel időben a problémájuk valós okát, súlyos árat fizethetnek érte.

Félelem

Azok a gyerekek, akik olyan apával nőttek fel, akik érzelmileg vagy fizikailag visszaéltek a szülői hatalmukkal, azok a későbbiekben folyamatosan azért küzdenek, hogy megkapják a szeretetet. Majd ha megtapasztalják egy szerető ember szeretetét, megijednek és eltolják maguktól azt a kapcsolatot.

Az igazság az, hogy mindannyiunknak van saját apatörténetünk (és anyai is), a legfontosabb, hogy ismerjük fel a negatív viselkedésmódokat, és utána kezdjük el begyógyítani a sebeket.

Forrás: ridikul.hu