A testbeszéd ilyenkor elég sokat mond. Ha az ismerősünk folyamatosan keresztbe tett kézzel hallgat bennünket, bezárkózik, esetleg másfelé figyel, másfelé fordul, az már jelezheti azt, hogy nemigen érdekli, amit mondunk. Persze ha egyszer ez megesik, az lehet véletlen, de ha rendszeresen ezt tapasztaljuk, kezdhetünk gyanakodni. Ugyanígy van az erőltetett mosollyal. Ha azt vesszük észre, hogy a másik folyamatosan csak erőlteti a mosolyt, az ismét annak a jele lehet, hogy valami baja van velünk az illetőnek.
A bezárkózó, elforduló testbeszéd és a szemkontaktus hiánya mellett szintén az ismerősünk felénk irányuló ellenszenvét jelezheti, ha azt tapasztaljuk, hogy a másik mindig rövidre zárja velünk a beszélgetést. Röviden válaszol, nem, vagy csak nehezen kérdez. És nemcsak egyszer-kétszer, hanem rendszeresen. És ugyancsak jelként értelmezhetjük, ha a másik folyton kerüli a testi kapcsolatot velünk. Sem egy puszi, sem egy véletlen érintés nem történik ilyenkor.
Azok, akik nem szimpatizálnak velünk, jellemzően nem terveznek velünk, esetleg ki is hagynak bennünket olyan programokból, ahová másokat szeretettel hívnak. Amikor beszélgetünk velük, olyan, mintha nem figyelnének, és rendszeresen késnek, ha esetleg közös találkozónk van.
Nem kedvelhet mindenki
Akárhogy is: az élet nem egy Disney-film, fogadjuk el, hogy valaki így viselkedik velünk, hiszen nem szerethet bennünket mindenki. Esetleg rákérdezhetünk, de akármilyen választ is kapunk, ne erőltessük a jó kapcsolatot, inkább engedjük el, és akkor biztos nem okoz rossz érzést ez az elutasító viselkedés.
Forrás: ridikul.hu