Csak adunk, de nem kapunk
Vannak olyan időszakok, amikor egyikünknek jobban szüksége van a másik támogatására, ám ha állandóan úgy érezzük, hogy mindig csak mi teszünk a kapcsolatunkért, a párunk pedig a kisujját sem mozdítja, akkor érdemes elgondolkodnunk a folytatáson.
Nem érezzük, hogy értékelne minket
Ha mindent megteszünk párunk boldogságáért és kényelméért, és szinte egyedül visszük a hátunkon a háztartást, de ő még csak egy köszönömöt sem mond érte soha, akkor nem ő lesz az igazi. Olyan emberrel érdemes összekötni az életünket, aki értékel minket és a kapcsolatba fektetett munkánkat.
Együtt, mégis külön
Amikor együtt vagyunk, akkor tényleg legyünk EGYÜTT. Ha képtelenek vagyunk minőségi időt tölteni a párunkkal, mert ő sosincs ott fejben, vagy nem hallgat meg minket és nem is mesél magáról, az sajnos nem igazán nevezhető párkapcsolatnak.
Folyamatos bizonytalanságot érzünk
Sosem érezzük biztonságban a kapcsolatot, állandóan ott motoszkál bennünk a félelem, hogy vajon a párunk tényleg viszontszeret-e, megcsal-e, együtt akar-e maradni velünk… Ezek az érzések nagyon mérgezőek tudnak lenni, és egy olyan kapcsolatban, ahol a felek tényleg szeretik egymást, nem merülhetnek fel.
Forrás: ridikul.hu