Mondjuk ki!
Senki nem gondolatolvasó, ezért érdemes mindig kimondani azt, amire gondolunk, amit közölni szeretnénk a másikkal, akár egy régi barátságról, akár egy kollégáról van szó. Az őszinteség közelebb hozza az embereket egymáshoz.
Szólítsuk a nevén!
Használjuk a keresztneveket, ha valakihez hozzászólunk, mondjuk ki a nevét is. Jólesik mindenkinek, ha hallja a saját nevét. Bizalmasabb kapcsolat érzését keltheti.
Mindig és soha
Kerüljük ennek a két kifejezésnek a használatát. A „mindig” és a „soha” szavak használata ugyanis a legtöbb esetben nem igaz, általánosítások, és mindig vannak kivételek. Törekedjünk arra, hogy konkrétabbak legyünk.
Érezzünk együtt!
Halljuk meg a másik problémáit, és érdeklődjünk őszintén az érzései, a helyzete iránt. Később pedig kérdezzünk vissza, hogy megoldódtak-e a problémái, hol tart a megoldásban, milyen tervei vannak.
Legyen szociális listánk!
Vagyis a munka mellett adjunk teret a kikapcsolódásnak is, tartsuk egyensúlyban a kettőt. És találkozzunk emberekkel, a rokonainkkal, a barátainkkal.
Én és te
Amikor csak lehet, használjuk az „én” személyes névmást a „te” vagy „ti” helyett. Közelebb kerülhetünk ezáltal a másikhoz, illetve ha a kommunikációnkban azt éreztetjük a másikkal, hogy mi is tévedhetünk, mi is emberek vagyunk, hálás lesz, amiért nem kérjük számon, nem vádaskodunk, nem hibáztatunk mást.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest