Mindegy, hogy egy hosszabb vagy rövidebb kapcsolatnak tettünk pontot a végére, nyugodtan hagyjunk magunknak időt arra, hogy meggyászoljuk. Nem „ciki”, ha a szakítás után szomorúnak érezzük magunkat, ez mindenkit megviselhet. Tartsuk viszont észben, hogy az élet megy tovább, úgysem leszünk a végtelenségig szomorúak, éljük át ezt az érzést, és meglátjuk, egy nap arra ébredünk, hogy elmúlt a szomorúságunk.
Nem kell egyedül „megküzdenünk” ezzel az időszakkal. Fontos, hogy legyünk egyedül, hogy hagyjunk magunknak időt arra, hogy önmagunkba nézzünk, de ugyanilyen fontos, hogy találkozzunk a barátainkkal, a szeretteinkkel, akik minden bizonnyal segíthetnek abban, hogy minél hamarabb túl legyünk ezen a kellemetlen perióduson.
Új helyek, új szokások
Szüntessünk meg minden kapcsolatot az exünkkel, és ha egy mód van rá, kerüljük azokat a helyeket, amelyekről tudjuk, hogy ott bármikor felbukkanhat. Keressünk új törzshelyet, és ne nézegessük folyton a közösségi oldalakat, hogy vajon éppen mit csinálhat, vagy kivel. Ne hívjuk, ne írjunk neki. Csak nehezebb elengedni, ha bármilyen formában is az életünkben tartjuk.
Vegyük végig, milyen is volt ez a kapcsolat, mi az, amit esetleg másképp kellett volna csinálni, vagy mi az, amit semmiképp nem tennénk másképp. Tanuljunk a hibáinkból, de ne ostorozzuk önmagunkat. Inkább legyünk kedvesek magunkhoz, törődjünk a külső és belső szépségünkkel, ahelyett hogy elhanyagolnánk magunkat.
Éljük tovább az életünket, és ne felejtsük el: nem vagyunk egyedül.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest