Azt mondják, az anyósokkal szinte képtelenség szót érteni, mert nehezen fogadják el, hogy a kisfiuk életében egy másik nő is megjelent, aki legalább annyira fontos a számára, ha nem fontosabb. Szerencsére azonban sokan rácáfolnak erre a feltevésre, és igenis jó kapcsolatot ápolnak az anyósukkal – vagyis nem lehetetlen feladat. Persze fontos észben tartanunk, hogy nem vagyunk egyformák, így az anyósunk és a mi személyiségünk sem biztos, hogy kompatibilis egymással. Akárhogy is van, érdemes megpróbálni a jó kapcsolatot kialakítani, tudatos hozzáállással és szeretettel. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget: így lehetünk jóban az anyósunkkal 7 szeretettel teli módon.
Egy csapatban vagyunk a párunkkal
Emlékeztessük egymást a kedvesünkkel, férjünkkel, hogy mi egy csapat vagyunk. Ha olyan kérdés merül fel, amibe be kell vonnunk az anyósunkat is, előbb beszéljük meg, hogy mi az álláspontunk, és emlékeztessük egymást a megbeszéltekre – ez élvezzen elsőbbséget minden más érv és lehetőség előtt.
Az anyósunk kívülről látja a kapcsolatunkat
Ahogyan bárkinek, úgy az anyósunknak is lehet véleménye a kapcsolatunkról, ami azért lehet más, mint amit mi gondolunk, mert ő nem lát bele annyira, mint mi, vagy azok a barátok, akikkel rendszeresen beszélünk az életünkről. Nézzük el neki, ha tanácsot ad vagy véleményt mond – hallgassuk meg, és kezeljük a helyükön a hallottakat.
Engedjük el a jelentéktelen dolgokat
A kisebb bosszúságokat, nézeteltéréseket, véleménykülönbségeket vegyük észre, de engedjük is el azokat. Ne menjünk bele különféle vitákba fölöslegesen. Hagyjuk, hogy igaza legyen, az még nem a világ vége.
Ne engedjünk a fontosabb dolgokban
Ha van egy elképzelésünk vagy meggyőződésünk valamivel kapcsolatban (például gyereknevelés), ne engedjünk belőle. Hallgassuk meg a véleményét, hogy ő mit tenne a helyünkben, de kedvesen és szeretettel magyarázzuk el neki, hogy mi másképp szeretnénk csinálni. Legyünk rugalmasak, de ne törjünk meg.
Ne gondoljuk, hogy majd megváltozik
Előfordulhat, hogy valamilyen nézeteltérés esetén azt gondoljuk, hogy ha elmagyarázzuk a mi álláspontunkat, azt az anyósunk megérti. Még ha így is van, abban már korántsem lehetünk biztosak, hogy megváltozik a véleménye – ahogyan mi sem változtatunk a sajátunkon. Adjunk neki esélyt arra, hogy belássa, nem érdemes tovább vitatkozni velünk, segítsünk neki meglátni, hogy a mi álláspontunk is ugyanolyan jó, mint az övé. Ne felejtsük el, hogy más generációhoz tartozunk, más szokásokkal, más életmóddal. S a kettő olykor csak nagyon nehezen működik együtt.
Hagyjuk, hogy fejlődhessen
Az, hogy az anyósunk idősebb, még nem jelenti azt, hogy ő nem tud tanulni tőlünk. Sőt: az előbb említett generációs különbség miatt a mi életünk valószínűleg már sok mindenben különbözik attól, ahogyan ő élt, illetve él manapság. Beszélgessünk vele, mutassuk meg neki a mi világunkat, magyarázzuk el, hogy hogyan működik, milyen a mi életmódunk. Ha megismeri, könnyebben elfogadhatja, ha valamit másképp csinálunk, mint ahogy azt ő megszokta.
Forrás: ridikul.hu