A „holtodiglan-holtomiglanra” gondolunk a „most” helyett
Mindannyian megálmodtuk már az ideális jövőt, és persze a legtöbben valószínűleg az álomesküvőt is elképzeltük már. Azzal nincs is baj, ha egy kicsit fantáziálunk ezekről, de sajnos sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy a jelen helyett a jövőben élünk, és nem vagyunk eléggé itt és most a párkapcsolatunkban. Mandy Len Carton, a Hogyan essünk szerelembe bárkivel című könyv szerzőnője azt írja, ő azóta tud könnyedén szeretni, mióta elengedte az elvárásait. Azóta mindig úgy próbálja szeretni a partnerét, hogy az adott helyzetben a legjobb legyen. Rengeteg olyan dolog van, amit még a házasság előtt meg kell tenni, hogy építeni tudjuk a kapcsolatunkat. Meg kell tanulnunk például visszajelzéseket adni a másiknak, kommunikálni és együttműködni. Mindig – nem csak az esküvői előkészületek mámoros időszakában.
Azt hisszük, a mi tündérmesénknek is olyannak kell lennie, mint a többieké
Még ha különösebben nem is rajongunk például a mesebeli történetekért, hajlamosak vagyunk a romantikus anekdoták befolyása alá kerülni. Sokszor megtörténik, hogy tudattalanul is filmszereplők, regényhősök életéhez hasonlítgatjuk magunkat, esetleg a környezetünkben élők szociális narratíváit – életének alakulását – próbáljuk követni. Amikor már az összes barátunk megházasodott, mi is szeretnénk ezt tenni. Pedig…
Mindenkinek a sorsa egy kicsit másképpen alakul. Vizsgáljuk csak meg egy kicsit a dolgokat! A saját történeteinket nem lehet a varázsvilágban élők meséjéhez hasonlítani. Ha a körülöttünk élők példáját próbáljuk követni, hamarosan akkor is hasonló eredményre juthatunk. Nézzük csak meg: lehet, hogy a többiek épp csak most végeztek az egyetemen, így könnyű volt úgy dönteni, hogy a nagy eseménnyel együtt akkor már házasságot is kötnek. Mások egyszerűen olyan partnert választottak, aki ragaszkodik a házassághoz, így nem volt nagy döntés belevágni. Elképzelhető, hogy mi eközben pedig éppen egy távkapcsolatban élünk vagy épp csak most kezdtünk az új munkahelyünkön és még szokni kell a változást, de az is lehet, hogy a párunk még nem szeretne házasodni, jobban esik neki várni egy kicsit. Ezek felett a dolgok felett nincsen befolyásunk – az egyetlen, amit tehetünk, hogy próbáljuk a legtöbbet kihozni a helyzetekből.
Megrémülünk: ha most nem tudunk megházasodni, akkor sosem!
Nagyon sok kellemetlenséget kerülhetünk el, ha előbb megismerjük a partnerünket. A már említett írónő maga is megtapasztalta a magány érzését, amikor a harmincas évei elején megszakadt a 9 éves kapcsolata. A volt barátjával huszonéves koruk elején ismerkedtek meg, így Carton először tapasztalta meg a magányt. Ekkor azonban rájött, hogy milyen fontos volt, hogy önmagára találjon.
Forrás: ridikul.hu