De mégis hogyan védekezzünk ellenük? Figyeljük meg őket, mert biztos, hogy az alábbi mondatok valamelyikével (vagy akár az összessel) igyekeznek összezavarni bennünket.
„Félreértetted, amit mondtam”
Így védekeznek, amikor rajtakapjuk őket, egyből visszatámadnak. Nem, ők nem akartak ártani vagy félrevezetni, csupán mi értettük félre azt, amit mondtak, vagy azt, ahogy cselekedtek. Bízzunk megérzéseinkben, ösztöneinkben, és ne higgyük el, hogy bennünk van a hiba.
„Őrült módon/irracionálisan/észszerűtlenül viselkedsz”
Ugyanaz a helyzet, mint az első esetben, az illető el akar bizonytalanítani bennünket, elhitetni, hogy a mi viselkedésünkkel van probléma, nem pedig az övével. Célja, hogy az önbecsülésünket, önbizalmunkat ingassa meg.
„Túl érzékeny vagy!”
Egyáltalán létezik olyan, hogy túl érzékeny valaki? Ha valami bánt bennünket, akkor bánt, s ezen nem fogunk tudni változtatni. Nem lehet az rossz, amit érzünk, hiszen érezzük, nem egy fals információ hangoztatásáról van szó, hanem logikailag megmagyarázhatatlan dologról. Senkit sem hagy hidegen, ha kihasználják, megszégyenítik vagy megalázzák, ha ezt szóvá tesszük, ne higgyük el, hogy a mi hibánk.
„Nem szeretem a drámát”
Aki nem szereti a drámát, ne járjon színházba, de ezzel a mondattal nem lehet kibújni a felelősség alól.
„Túl sokat agyalsz”
Azért gondolkodunk sokat egyrészt, mert van mivel, másrészt pedig mert van min.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest