A gyerekek idegesítőek
Egy pennsylvaniai étterem kezdte. Néhány éve kitiltotta a hat éven aluli gyerekeket, mondván, túl zajosak, és a vendégek nem tudnak nyugodtan enni, beszélgetni tőlük. A tulajdonos, Mike Vuick azután döntött így, hogy több vendég is panaszkodott a kontrollálhatatlan csemetékre, akik udvariatlanok és önzők (!), miközben ők, a felnőttek csak egy csendes, nyugodt, kellemes légkörű helyen ennék a vacsorájukat. Az elégedetlenkedők megkapták, amit akartak, s bár néhány szülő tiltakozott, a hely forgalma fellendült – ugyanez történt egyébként a többi étteremben is, ahonnan azóta kitiltották a gyerekeket. Van, ahol korhatár alapján szabták meg, hány éves gyerek nem mehet be, volt, ahol csak kitettek egy táblát, hogy „Sikoltozó gyerekeket nem tolerálunk”. Még a floridai Disney World egyik elegáns étterme is csatlakozott a megmozduláshoz, ők tíz év alatti csemetéket nem engednek be, még úgy sem, hogy épp a gyerekparadicsom közepén foglaltak helyet. Liam Fynn ausztrál séf okozta a legutóbbi szülői tiltakozást, ő ugyanis, bár maga is apa, a kutyákat szívesen fogadja éttermében, de a hétévesnél fiatalabb gyerekeket nem. „Egy szülőnek meg kell tudnia zabolázni gyerekét, kivinni, amíg megnyugszik, vagy egy másik családbarát étterembe vinni, vagy hívni egy bébiszittert” – mondta.
Nincs repülés!
A gyerekeket nemcsak egyes éttermekből tiltják ki – sokszor már csak azért is, hogy biztosan növekedjen a forgalmuk –, vannak olyan repülőjáratok is, ahol előzetesen figyelmeztetnek mindenkit, hogy bizonyos kor alatt nem szállítanak gyerekeket. Ilyen például a Malaysia Airlines Boeing 747-400-as gépeinek első osztálya, ahol szintén a panaszkodó utasok miatt csecsemőt nem vihet fel az anyuka. Ahol mégis, ott a szülők újabban kis ajándékokat, goodie bageket hagynak maguk után, kvázi kompenzálva az utazás közben okozott kellemetlenségeket. Ebben nemcsak valami apró ajándék és füldugó lapul, de egy üzenet is, amiben jó előre elnézést kérnek a többiektől azért, mert a kicsi esetleg sír, vagy valami más módon okoz kellemetlenségeket.
Ezek mindenütt ott vannak!
Hiába, a gyerekek nemcsak éttermekben és repülőkön találhatók meg, ezek a szülők mindenhová magukkal cipelik őket! Buszra, vonatra, hajóra, boltokba, postára, bankba, maguk után húzzák őket az utcán is. Ha pechesek vagyunk, akármikor belefuthatunk egy visító csecsemőbe, dackorszaka közepén dühöngő kétévesbe, vagy kényeskedő ötévesbe, akinek semmi sem jó. Mit tegyünk, tiltsuk ki őket mindenhonnan? Hagyja őket otthon az anya vagy az apa? Esetleg a teljes család meg se jelenjen, egyikük maradjon szépen otthon a visítozó kölökkel? Szülőként kérjünk folyamatosan bocsánatot azért, mert a gyerek az gyerek? Na de mi van akkor azokkal a felnőttekkel, akik szintén idegesítőek, részegek, hangosak, kényesek, sőt még büdösek is? Ők bezzeg ehetnek és repülhetnek is.
Van annak a szülőnek épp elég baja
Bár gyermek nélkül élve ezt nehéz elképzelni, az üvöltő gyerek pont a vele utazó vagy evő szülőnek okozza a legnagyobb problémát. Neki ezt null–huszonnégyben kell hallgatnia, plusz még közösségben elviselnie a beszólásokat, esetleges kitiltásokat, kéretlen jótanácsokat, és cipelni a csomagokat. Ezek a szülők akármennyire is megpróbálnak alkalmazkodni a gyerek alvási, evési szokásaihoz, és kizárni minden negatív tényezőt, sajnos nem tudják megnyomni az off gombot a gyereken, vagy leljebb csavarni rajta a hangerőt. Ha a szülők választhatnának, biztos, hogy nem akarnának a gyereken keresztül kényelmetlenséget okozni senkinek. Csak hát nem mindig választhatnak.
Forrás: ridikul.hu