Ha egy nő elkezd pénzt keresni, azonnal kinyílik a csipája
Valaki imádja az osztálytalálkozókat és van, aki szívből utálja az ilyesmit. Az emberek egy része kíváncsi arra, hogy mi történt a többiekkel az évek során, mások szeretnek kérkedni, és akadnak, akiket szorongással tölt el az egész. Én a kíváncsi fajtába tartozom, bár néha olyan dolgok is a felszínre kerülnek ilyenkor, amelyekről jobb lett volna nem tudni. Ilyen például Zsolt esete.
A huszadik érettségi találkozónkat egy étterembe szervezte meg Klári, aki már tizenévesen is imádott mindent kézben tartani, ami az osztály dolgait illette. Nem is meglepő, hogy belőle végül rendezvényszervező lett, és már több mint tíz éve remekül érzi magát a saját vállalkozásában. Tamás persze végigfényképezte az egész eseményt, de ezen sem csodálkoztunk, hiszen régen is állandóan ezt csinálta. Nem mondom, hogy az osztálytalálkozónkra mindenki eljött – sőt! –, de azért a társaság kétharmada szerintem nem is olyan rossz arány.
A gimis barátnőim például mind ott voltak, így nem is vitás, hogy miután megvacsiztunk és minden egybegyűlt elmondta magáról, hol tart az életben, mi kicsit félrevonultunk a bárpulthoz, és amolyan csajos csacsogásba kezdtünk.Eleinte persze csak a nevetés, meg a vidám dolgok kerültek szóba, ám ahogy telt az idő és fogyott a bor, a témák is egyre fajsúlyosabbá váltak. Kiderült például, hogy Zita a második lombikon is túl van már, de így sem sikerül nekik a baba, Éva azt fontolgatja, hogy elválik a férjétől, Anikó meg éppen szakítófélben van a pasijával, mert az illető bár nagyon dögös, egy igazi léhűtő, akit ő tart el már egy éve.
- Te mivel is foglalkozol, Ani? - lépett a társasághoz oda Zsolt, aki láthatóan nem volt már szomjas.
- Pénzügyi tanácsadó vagyok – felelte Anikó. - Miért?
- Semmi... csak kíváncsi voltam – vonta meg a vállát Zsolt, majd a pultra könyökölt. - Tudjátok, csajok, tök jól néztek ki, ahhoz képest, hogy hány évesek vagytok – bökte ki, bár senki nem kérdezte. - Mert hát egy harmincnyolc éves pasi... az jó pasi. De egy harmincnyolc éves nő....pfffff... tudjátok – és olyan mozdulatot tett, mint aki elvágja a torkát. - De ti jól néztek ki – vigyorgott.
Hirtelen azt sem tudtuk, mit mondjunk erre, végül Éva találta meg a szavakat.
- Komolyan idejöttél, hogy elmondd, a harmincnyolc éves nők szarok, míg a harmincnyolc éves pasik szuperek? Hát nézz néha tükörbe!
- Szoktam! És tetszik, amit látok. Engem nem is dobhatna ki Ani! De te sem válhatnál el tőlem! Mert én FÉRFI vagyok! Az én kapcsolataimban bizony én hozom a szabályokat!
- Miféle kapcsolatban? Se kutyád, se macskád! - vágott vissza Ani.
- Pont azért, mert nekem nem kell ilyen kapcsolat. Nézzetek magatokra! A pénzügyi tanácsadó, az újságíró, meg a... te mi vagy, Éva? Ügyvéd? Na! Nekem ez nem kell! Az én nőm nem fog dolgozni!
- A nőd? - szaladt fel Zita szemöldöke.
- Se a barátnőm, se a feleségem. Mert, amint egy nő elkezd pénzt keresni, azonnal kinyílik a csipája. Nálam ilyen nem lesz.
Én keresem a pénzt, én hozom a döntéseket!- Talán nem is kéne neked egyáltalán kapcsolat! - vetette fel Éva.
- Vagy építhetnél egy időgépet és visszautazhatnál úgy kétszáz évet! - fűzte hozzá Ani.
Zsolt azonban már túl sokat ivott ahhoz, hogy valóban vitába szálljon velünk. Isten tudja miért, de ide jött hozzánk és elmondta, amit elmondott, majd fogta magát, sarkon fordult és elvonult.
- Ez teljesen idióta lett – dohogott Éva Zsolt hátát fixírozva, nekem meg az jutott eszembe, hogy bizony lesz olyan nő, aki Zsoltot választja majd, és a kényelmes élet oltárán feláldozza a szabadságát. Én ismerek ilyen nőt és gondolom, te is, kedves olvasó...
Forrás: she.hu