Mielőtt kimondanánk, hogy a mi kapcsolatunk rendben van, egészséges és boldog, gondoljuk jól végig, hogy valóban így van-e, vagy csak azt mondjuk, mert még magunknak sem merjük bevallani, hogy hiába kellene, valami még sincs rendben. Mert észre sem vesszük, valami meglétét vagy hiányát, ami arra utalhat, hogy bár nem vesszük, nem vettük észre, mégis van valami probléma kettőnk között.
Nem mondjuk egymásnak, hogy „köszönöm”
Az elején még jobban odafigyelünk a másikra, de idővel természetessé válhatnak dolgok, amiket a másik tesz nekünk, vagy mi kapunk tőle. Észre sem vesszük, hogy egy ideje már nem is mondjuk a másiknak, hogy „köszönöm”, ahogy a párunk sem köszön meg nekünk mindent/semmit.
A rendszeres késés is problémára utalhat: nem tiszteljük egymást annyira, hogy időben érkezzünk? Miért fontosabb a mi időnk, mint a másiké? De az sem jelenthet jót, ha folyamatosan olyan vicceket mondunk, amikben a másikat figurázzuk ki, de szerinte ez cseppet sem vicces. Vagy fordítva, mi érezzük kellemetlenül magunkat egy-egy (szerinte) poén miatt.
Ugyanígy a szexuális életünk megváltozása, az együttlétek ritkulása vagy rutinossá válása is utalhat a kettőnk közötti problémákra. De az egyre gyakoribb titkolózás és a kisebb-nagyobb füllentések, hazugságok sem jók, ha észrevesszük, érdemes elgondolkozni azon, hogy valóban működik-e a kapcsolatunk, vagy sem.
Forrás: ridikul.hu