Házassági szerződés
Ha valamelyik félnek jelentősebb vagyona van, akkor azt érdemes még a frigyre lépés előtt szerződésben rögzíteni. Régebben, amikor még egy nő nehezen állt meg a saját lábán anyagilag, egy ilyen szerződés sértésnek számított, de ma már inkább hasznos találmány, ami megvéd egy csomó vitától, ha válásra kerülne a sor. Így mindenki tudja, mit vitt a házasságba (vegyük hozzá a szülőktől kapott pénzt is!), és mit visz majd el belőle. Ha időközben nagyobb értékű ingósághoz, ingatlanhoz, autóhoz jutunk, akkor bővítsük ki a szerződést ezekkel a tételekkel is, ha valamelyikünknek cége van, rögzítsük, hogy az abból származó vagyon hány százaléka kié, és váláskor tételesen kinek mi jár majd – így sokkal hamarabb túleshetünk majd a pereskedésen. Nem jelent megoldást, ha a lakást mondjuk az egyik gyerek nevére íratjuk, mert akkor meg annak 18 éves koráig a gyámja, azaz az a szülő rendelkezik a lakással, akinél a gyerek maradt – és ebből is lehetnek viták. Persze a szerződéskötés nem jelenti azt, hogy borítékoljuk a kapcsolat végét, de inkább porosodjon évtizedekig a fiókban, mint hogy akkor ne legyen, amikor késhegyig menő vitákat folytatunk a bíróságon, és csak arra vágyunk, érjen már véget az egész.
Mennyit is keres a férfi?
Nem mindig egyértelműen bizonyítható, mert mások nevén vannak a tulajdonai, pénzét pedig nem hazai bankszámlán tartja, vagy könnyen zsebbe csúsztatható jövedelme van. Ha a házasság alatt a férfi cégének nevével vásároltunk mondjuk bútorokat, autót, vagy akár lakást, akkor a papírok szerint a bíróság előtt azok a cég tulajdonát képezik, és csupán feleségként nem kaphatjuk meg őket, akkor sem, ha ténylegesen mi fizettünk értük.
Mi legyen a lakáshitellel?
Ha egy házaspár közösen vett fel hitelt, akkor abból jókora bonyodalmak származhatnak váláskor. Ilyenkor mindkét félnek közös kérelmet kell benyújtani a banknak, szerződésmódosítást kérni, az adósnak újra be kell nyújtania minden papírját, míg a kiszálló felet (adóstársat) a bank elengedi. Ha a bank ezt nem engedi, az adóstársnak maradnia kell, vagy le kell őt cserélni.
Ki fizeti az illetéket?
Tudnunk kell, hogy a válóper benyújtása csak harmincezer forintos illeték befizetésével lehetséges. Általában az fizeti, aki felperesként benyújtja a papírokat, de az összeget el is lehet felezni – számolni vele azonban mindenképpen kell.
Beszéljünk a gyerektartásról!
Ha közös megegyezéssel szeretnénk válni, akkor már a keresetben rögzítenünk kell, milyen összegű gyerektartásban állapodtunk meg. Ha ez nem sikerül – általában az anya többet, az apa kevesebbet akar –, akkor az apa által benyújtott kereseti igazolás alapján számolják ki a gyerektartást, figyelembe véve azt is, az apának hány másik gyereke van, és milyen vagyonnal rendelkezik. A bíróságon megállapított összeget aztán az apa köteles kifizetni, vagy levonják a jövedelméből – ha ezt sem lehet, és az anya bizonyítani tudja, hogy anyagi helyzete nem túl rózsás, akkor az állam félévnyi tartásdíj-elmaradás után megelőlegezi az összeget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a válópernél meghatározott összeget kapjuk meg, csupán a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át gyermekenként, és ezt is maximum három éven át, illetve egyetlen esetben még kérvényezhetjük további három évig.
Hány tárgyalás lesz és hol?
A válás költségei közé az utazás is beletartozik, hacsak nem lakunk ugyanabban a városban leendő exünkkel. A bíróság az alperes lakóhelyéhez legközelebb eső bíróságon fogja tárgyalni az ügyet, ami azt jelenti, hogy a felperesnek bizony utaznia kel, esetenként nem is keveset. Ha egy tárgyalással befejeződik a történet – csak abban az esetben, ha nincs gyermek, és a felek mindenben közösen megegyeznek –, az még a jó hír, de ha öt lesz belőle a veszekedés miatt, akkor már jelentős összegre rúghat az utazgatás.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest