A másik fél esetleg nyugodtabb pozícióban van, és úgy érzi, nem is törődünk vele, csak félvállról kapja tőlünk az információkat. De mit tegyünk, hogy ezek a félreértések ne szüljenek konfliktusokat?
Óvakodjunk a szikárságtól!
Mivel a rövid üzenetekben eleve szikáran, lényegretörően fogalmazunk, sokszor azt az érzetet keltjük a másikban, hogy kioktatjuk őt. Sajnos SMS-ben igen nehéz mély érzelmeket kifejezni. Az ilyen típusú beszélgetések személyességet követelnek. Ha mégis SMS-ben írunk komoly dolgokról, próbáljunk egy-egy személyes vagy ránk jellemző kedves kifejezést beletenni az üzenetbe. Ezzel oldhatjuk a feszültséget.
Ne használjunk felkiáltójeleket!
Ha rövid üzenetet írunk, ne használjunk nagybetűt vagy felkiáltójelet. A nagybetű eleve azt a hatást kelti, mintha kiabálnánk. A felkiáltójel – pláne, ha többet is teszünk az üzenetbe – egyfajta arroganciát mutat. Olyan, mintha folyamatosan feszültségben szeretnénk tartani a másikat.
A szlenggel csínján kell bánni
Bár a rövid üzeneteknek saját nyelvezetük van, manapság még nincs mindenki tisztában az összes kifejezéssel vagy rövidítéssel. Az SMS-szleng akár hetente vagy naponta is változhat. Sokszor az az érzésünk, hogy értenünk kellene, mit ír a másik, de elveszünk a sok egyszótagos vagy épp számokkal jelzett rejtjel között. A rövidítésekkel ugyanígy vigyázzunk! Ugyanis számunkra mindig egyértelmű, hogy mit szeretnénk megfogalmazni, de a befogadó néha félreértheti az üzenetet.
Ne oktassunk ki másokat!
Bár az SMS-nyelvnek megvannak a maga nehézségei, semmiképpen nem tanácsos olyan szabályokat számon kérni, amelyek a magyar nyelv szabályaival esetleg ellentétesek, viszont az SMS-nyelvben már elterjedtek. Fogadjuk el, hogy ez egy egyszerűsített, rontott kommunikációs forma. A célja a legegyszerűbb, legpraktikusabb közlés. És persze az sem mellékes, hogy sokszor megpróbálunk egy üzenet keretein belül maradni. Ez már nem nyelvi, hanem anyagi kérdés.
Forrás: ridikul.hu