Ezért és így sírunk: a sírás 7 fajtája, hogy jobban értsük önmagunkat

A nagy gondolkodókat a kezdetektől foglalkoztatja az emberi sírás mozgatórugója. Ezek szerint ugyanis a sírás is egy komplex folyamat, amely mögött az okok éppúgy változnak, ahogyan a hatás is más, amelyet elérhetünk a könnyek által. Gerald Schoenewolf amerikai pszichiáter szerint legalább hétféle sírás létezik, amelyekről bővebben is ír könyvében. Néhány gondolat ezek közül…

1. A transzformatív sírás

Arisztotelész írt annak idején a katartikus sírásról, amely az egyik legmélyebb, leginkább összetett érzéseket felszabadító formája a sírásnak. A temetésen, a gyermekünk születésekor, egy nagy megbocsátás és kibékülés esetén a transzformatív könnyek segítenek abban, hogy megtisztuljunk és komoly átalakuláson essünk át. Természetesen a meghatottság hétköznapi könnyei is ebbe a kategóriába tartoznak: például akkor, amikor megindító filmet hallunk, megrázó zenét hallunk. A transzformatív sírás nem ritkán katarzissal is jár.

2. Az örömteli sírás

Az örömkönnyekről mindenki hallott már. Ha kapunk egy díjat, és nyilvánosan kell megköszönnünk segítőinknek, a családunknak a sok áldozatos munkát és támogatást, vagy éppen ha azt hittük, hogy a párunknak baja esett egy autóbaleset során, majd egyszeriben kiderül, hogy jól van… nos, ilyenkor vélhetően örömkönnyekkel engedjük el a feszültséget. Ebben meghatottság, megkönnyebbülés, hála és valódi boldogság keveredik egymással, váltakozó arányban.

3. A dühös sírás

Amikor komoly frusztráción esünk át, és dühösek vagyunk, de közben tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat: haragszunk magunkra, másra, a helyzetre, mindenkire és bármire. A legkeményebb sportolók és macsó férfiak is ismerik ezt az érzést (még ha ne is feltétlenül vallják be egymásnak), de a legprofibbak ebben a kisbabák, amikor fel akarják hívni magukra gondozóik figyelmét: kezdetben ugyanis minden ember a dühös sírás egy fajtával próbál kommunikálni a világ felé.

4. A fájdalmas sírás

Van, hogy a fizikai fájdalom olyan erős, hogy könnyezik az ember. Előfordul, hogy a fájdalom még meg sem jelent, de a könnyek már útjukra indultak. A legtöbb ember a rendkívül erős migrénes fejfájás hatására sír a leggyakrabban, de bármilyen hirtelen, éles fájdalom is vezethet spontán könnyekhez. Egyes tudósok szerint ilyenkor tudat alatt azért sírunk, hogy oldjuk a fájdalmat, és együttérzést váltsunk ki környezetünkből.

5. A manipulatív sírás

Ez az, amit a köznyelv „krokodilkönnyeknek” nevez: sor kerülhet rá egy vita közepén, hogy célt érjen vele az ember, de akkor is, ha az együttérzés valamilyen hasznot hajt az ember malmára. Igen gyakran a manipulatív sírás a bűntudatkeltés eszköze, ám ettől függetlenül a legtöbbször valós – még ha rosszul is kezelt – érzelmek állnak mögötte.

6. A stresszoldó sírás

Igen, nem titok, hogy a felszabadult sírás segít abban, hogy a bennünk lévő feszültséget feloldjuk, megnyugodjunk, és elinduljunk a megoldás irányába. Azok, akik képtelenek sírni, hajlamosabbak bizonyos betegségekre, különös tekintettel a különféle rákfajtákra, valamint a szív- és érrendszeri betegségekre.

7. Az önsajnálat könnyei

Végül, de nem utolsósorban a sírás egyik legismertebb arca az, amikor valójában magunkat sajnáljuk, és nem ritkán ez még jól is esik: kéjelgünk benne, dagonyázunk az önsajnálat mocsarában. Ezzel az ember stresszt is old, együttérzést is vált ki másokból. Érdekesség, hogy egy német kutatás szerint az átlagos felnőtt nő évi 30 és 64 alkalommal sír, míg a felnőtt férfi 6 és 17-szer. Tízéves kor előtt a két nem sírásának gyakorisága között nincs különbség, ezért meglehet, hogy a szocializációs minták döntik el, ki mennyit könnyezik…

Forrás: ridikul.hu