Másnak mutatkozunk, mint akik valójában vagyunk

Mert azt gondoljuk, hogy ha olyanokká válunk, amilyen párt a partnerünk maga mellé elképzelt, akkor majd örökké szeretni fog, és minden tökéletes lesz. De ha nem önmagunkat adjuk, az hamar kényelmetlenné válhat a számunkra, és előbb-utóbb úgyis előbújnak a saját tulajdonságaink, amik megdöbbenthetik a párunkat, mert korábban másképp viselkedtünk. Ráadásul hol marad az őszinteség?

Nem merjük elmondani a saját gondolatainkat

Mert azt gondoljuk, hogy jobb a békesség, minek vitatkozni, ha egyetértünk, akkor majd örökké szeretni fognak bennünket, és minden tökéletes lesz. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy a partnerünk kíváncsi a mi igényeinkre, szükségleteinkre, gondolatainkra, véleményünkre, hiszen többek között ezek által ismerheti meg az igazi énünket. És nem győzzük hangsúlyozni, hogy sokszor a hallgatás sem a teljes őszinteséget jelenti.

Nem szabunk határokat

Mert úgy véljük, hogy ha a párunk minden gondolatát és kívánságát valóra váltjuk, akkor majd örökké szeretni fog, és minden tökéletes lesz. Ez azonban nem így van, tudnunk kell nemet mondani, meghúzni, hogy hol a határ, amit még tolerálunk, és mi az, ami már elfogadhatatlan a számunkra.

Folyton a nyakán lógunk

Mert azt hisszük, hogy ha éjjel-nappal együtt vagyunk, ha figyeljük minden lépését és gondolatát, akkor… vagyis az a tökéletes párkapcsolat, hiszen sülve-főve együtt vagyunk, mint a sziámi ikrek, ha őt hívják, mi is megyünk, és fordítva, és el sem tudjuk képzelni, hogy külön ebédeljünk. Pedig mindenkinek szüksége van egyedüllétre, vagy hogy a saját barátaival találkozzon, neki és nekünk is. Ha már az is megvisel bennünket, ha csak egy napig nem találkozunk a szerelmünkkel, akkor itt az ideje elgondolkozni a saját életünkön. Hogy egyáltalán van-e

Áldozatot játszunk

És mindenért bocsánatot kérünk. Ha valami nem sikerül, akkor rögtön magunkra vesszük, hogy mi tehetünk róla, a mi hibánk. A férfiak szeretik pátyolgatni az elesett nőket, de nem szabad túlzásba esni, hiszen a talpraesett, határozott társat is ugyanúgy igénylik. Fárasztó mindig vigasztalni a másikat, és egyáltalán: hogyan tudná így tisztelni a másikat?

Titkaink vannak a párunk előtt

Ez összefügghet azzal, hogy nem merünk elmondani mindent a másiknak, hogy félünk a saját gondolataink, érzelmeink kimutatásától. Már említettük az őszinteséget, mint a működő párkapcsolat egyik legfontosabb összetevőjét, és ebbe a titkok nem férnek bele.

Ahogyan a megjátszott orgazmus sem

Persze vannak olyan esetek, amikor megbocsátható, ha valaki csak eljátssza, mondjuk kétszer egy évben. De ha rendszeresen megteszi, akkor bizony bőven van miről gondolkodni, hiszen többek között azt jelentheti, hogy nem meri elmondani a párjának, hogy hogyan lenne jó neki, nem őszinte, nem nyílik meg, nem mondja el a gondolatait, az érzelmeit, a kívánságait, inkább csak kiszolgálja a másikat.