A mi döntésünk, hogy kivel szeretnénk lenni
A szüleinknek lehet véleménye, persze, hiszen ők neveltek fel minket, ismernek, mint a tenyerüket, és kutyakötelességük elmondani, ha rossz döntésre szánjuk rá magunkat. Nem is kérhetjük tőlük, hogy ne figyelmeztessenek, vagy ne adjanak tanácsokat, hiszen azért a szüleink, hogy így tegyenek. Csakhogy ha mindezek ellenére mi úgy döntünk, hogy szeretnénk a választottunkkal maradni, azt nekik el kell fogadniuk, és nem szabad ránk erőltetniük a saját akaratukat.
Tisztelettel kell bánniuk a választottunkkal
Teljesen mindegy, hogy mit gondolnak róla, szeretik-e, vagy sem, tartják-e valamire, vagy sem, a mi választottunk az életünk része, és a szüleinknek tisztelettel kell felé fordulniuk. Persze a férfinak is meg kell adnia a kellő tiszteletet, de a szüleink sem mutathatják soha ki, hogy mit is gondolnak valójában, csak ha előtte egyeztettek velünk. Muszáj, hogy a kapcsolatainkban a magunk urai maradjunk – még akkor is, ha nem feltétlenül a szüleink kedvencéhez készülünk hozzámenni.
Semmi közük a kettőnk döntéseihez
Hiába szeretnének már unokát, ha mi még nem akarunk gyereket, azt tiszteletben kell tartaniuk – és ugyanez a helyzet a többi, a kapcsolatunkat érintő kérdéssel is. Itt is lehet persze véleményük, és el is mondhatják, de a végső döntés a miénk, és nincs joguk befolyásolni minket semmiben. Ha mégis így tesznek, jelezzük számukra, hogy ez már túlmegy azokon a határokon, amelyeket felnőttként meg kell, hogy húzzunk velük szemben.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest