Megvannak azok a bizonyos jelek, amelyek megmondják, hogy valóban a lelki társunkkal találkoztunk-e, vagy mégsem. És ha megtaláltuk ezt az embert, aki igazán megért és ismer (és ennek ellenére valóban szeret) bennünket, ne hagyjuk el őket – mert az ilyen emberek jó, ha csak egyszer megjelennek az életünkben.
Figyeljünk a jelekre
Tudjuk, hogy mire gondol, mit érez a másik egy szempillantásból, minden szó nélkül.
Nem is emlékszünk, milyen volt nélkülük az életünk – és nem akarunk emlékezni arra az időszakra.
Minden nap keresnek, keressük egymást.
Pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy megnyugtassuk a másikat, vagy hogyan enyhítsük egymás életében a stresszt.
Bár évek óta ismerjük egymást, mégis megvan kettőnk között az a bizonyos kémia.
Teljesen kényelmesen érezzük magunkat egymás jelenlétében.
Néhány nap elteltével is képesek vagyunk órákat beszélgetni, mert annyi minden történt, amiről lemaradt a másik…
Úgy érezzük, hogy ismertük egymást egész életünkben.
Bizonyos dolgokban nem értünk egyet, de a legtöbb esetben ez nem számít, a fontos dolgokban mindig egy oldalon állunk.
Más emberek nem értik meg a kettőnk között lévő szoros kapcsolatot.
Úgy érezzük, már nem kell keresgélnünk, mert annyira jó és kielégítő a kettőnk kapcsolata.
Nekünk is fáj, amikor a másiknak, és mi is boldogok vagyunk, amikor ő boldog.
Szinte minden történetünkben ketten szereplünk.
Amióta ismerjük egymást, egyszerűen jobb emberekké váltunk.
Támogatjuk egymást, az álmainkat, a vágyainkat – még akkor is, ha nem is értjük igazán azokat.
Egy igazi, jó csapatot alkotunk ketten együtt.
Úgy érezzük, hogy megvédjük egymást, bármi is történjék az életünkben.
Rájöttünk, hogy az otthon nemcsak egy hely, hanem egy személy is lehet.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest