Engedem, hogy megcsaljon a férjem. Ha leírom, miért, talán megérted
Tizenkét évig miénk volt a világ legboldogabb házassága. Még ennyi idő után is izzott a kapcsolatunk, volt két szép gyerekünk, szép házunk, fel sem merült bennem, hogy ezt valaha is elveszíthetem.
A bajok akkor kezdődtek, amikor Ferinek új munkahelye lett. Egy multinál kezdett dolgozni, ahol kora reggeltől késő estig tartott a munkaideje. Eleinte nagyon nehezen viselte ő is, én is ezt a fajta kötöttséget. Nehéz volt mindig egyedül a gyerekekkel, de annyira jól keresett, hogy megbeszéltük, néhány évig megtartja ezt az állást, és alkalmazkodunk az új élethez.
Igazából ma sem tudom megmondani, hogy mikor kezdődött, hogy már nem csak a munka miatt maradt ki késő estig. A munkája rengeteg rendezvénnyel, fogadással járt, ezért nem lepődtem meg, ha olykor kissé becsípve jött haza.
Aztán egy éjszaka, amikor már körülbelül két éve dolgozott ezen a helyen, egy idegen kölni illatát éreztem meg rajta. Nem kellett sokat kutatnom, hamarosan kiderült számomra (a telefonjából, a bankkártya elszámolásokból, de leginkább a viselkedéséből), hogy van valakije. Amikor rákérdeztem, nem is tagadott.
Elköltöztem a gyerekekkel. Néhány héttel később kétségbeesetten könyörögte vissza magát és a csillagokat is leígérte az égről. Néhány hónapra, talán fél évre valóban megszakította azt a kapcsolatot. Ám nem kellett sokat várni, hogy észrevegyem: szépen lassan minden visszarendeződött.
Ma már nem is kérdezem, hogy mikor merre jár. Elfogadtam az elfogadhatatlant. És hiába mondja a barátnőm, hogy ebből igenis ki kellene szállni, én eldöntöttem: maradok!
Forrás: blikkruzs.blikk.hu
Facebook
Pinterest