Ameddig egy férfi és egy nő nem él közös háztartásban, ritkán jön fel a közös költségekre vonatkozó dilemma. Abban a pillanatban viszont, amikor kettejük szekere kimondva-kimondatlanul közös nyomvonalon halad, egyik vagy másik félben felmerül a kérdés: hogyan tovább a költségek terén? Ez az idő ha máskor nem is, de legkésőbb a gyerekvállalás pillanatában elérkezik. Onnantól, hogy egy nő a méhében hordja a férfi gyermekét, kiszolgáltatottá és instabillá válik pénzügyi szempontból. Hogyan is lehetne egyenlően számolni minden kiadás terén, ha a kapcsolati szerepeknél ilyen egyenlőtlenségek vannak? Itthon a legtöbb esetben még mindig a hagyományos családmodellen alapuló felállások vannak érvényben a család pénzügyi szokásai terén. Vagyis hogy a magasabb keresettel rendelkező fél fizetéséből él elsősorban a család, melyet kiegészít az alacsonyabb bevétellel rendelkező másik fél jövedelme. Direkt nem írtunk férfit és nőt, mert azért e tekintetben már nem mindig a hagyományos „apa dolgozik, anya gyereket nevel” felállás az aktuális.
Közös is meg nem is…
Fruzsi és Balázs három éve házasok, és kisfiuk idén ősszel lesz kétéves. Az esküvő előtt mindketten fele-fele arányban állták a költségeket, függetlenül egymás keresetétől. Az esküvőt követően új, közös otthont vásároltak, melybe szintén fele-fele arányban invesztáltak. Fruzsi most otthon van a picivel, míg Balázs dolgozik. A jövedelmét (fizetés vagy szociális ellátások) mindenki a saját bankszámlájára kapja – amely Fruzsi esetében értelemszerűen jóval kevesebb, mint Balázsé. „Balázs minden hónapban utal nekem egy fix összeget a fizetéséből, és az így rendelkezésemre álló összegből gazdálkodom a napi kiadásokra, magamra és a gyerekre. Amikor ez az összeg elfogy, akkor szólok neki, hogy szükségem van még pénzre, de igazság szerint ezt a helyzetet nem kedvelem. Bár tisztában vagyok vele, hogy nem kellene így érezzek, de minden ilyen alkalmat kunyerálásnak érzek.”
Minden egy kalapból
Hanna és Tamás már az esküvőjük előtt közös bankszámlával rendelkeztek, oda irányították mindkettejük fizetését. A gyerekek születését követően végül Tamás nem is igényelt bankkártyát a közös számlához, kizárólag Hanna. A háztartással kapcsolatos minden kiadást és intéznivalót Hanna menedzsel, Balázsnál pedig mindig van annyi készpénz, amire éppen szüksége van. „Számomra óriási jelentősége van annak, hogy egyrészt Balázs megbízik bennem annyira, hogy a családunk teljes költségvetését vakon rám bízza. Másrészt elképesztően jólesik, hogy számára az is magától értetődő volt, hogy a gyerekeink születése óta az összes bevételünk egy kalapba esik, amelyből nem kell külön kérnem tőle soha semmire. Sőt, inkább engem zavart, hogy neki nincs olyan bankkártyája, amelyhez bármikor, bármilyen helyzetben nyúlhat. Éppen ezért többévnyi unszolás után végre sikerült elérnem, hogy most már neki is van egy bankkártya a tárcájában.”
Te költséged, én számlám
Több olyan pár is akadt a szerkesztőségi ismeretségi körökben, ahol a házastársak fillérre pontosan elszámoltak egymásnak minden közös kiadás esetén, az egyéni szükségleteket pedig ki-ki a maga megtakarításaiból intézte. A sors fintora, hogy ezek a házasságok mind gyermektelen kapcsolatok voltak, melyek azóta válással is végződtek. Mindezek tudatában történeteikből csak azt a tanulságot tudjuk levonni, hogy az a párkapcsolat, amely a közös élet színterén nem emelkedik felül az enyém-tiéd konfliktuson, ott a felek még mindig nem egységként tekintenek magukra, hanem egymás mellett, de nem együtt haladó társakra.
A pénzügyek kezelésének számtalan variációja lehetséges családon belül. De véleményünk szerint ahol családról van szó, ott ez a szó a társadalmi és érzelmi kapcsolat mellett pénzügyi, vagyis gazdasági szövetséget is kell hogy jelentsen. Történelmünk során nem véletlenül volt a házasság elsősorban gazdasági, és csak másodlagosan érzelmi alapokon nyugvó szövetség. Hiszen lecsupaszítva a házasságot, az a törvényes utódnemzés és a vagyoni javak átörökítése végett kötött egyezség – az más tészta, hogy ma már jó esetben a szerelem visz minket erre az útra.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest