Elavult szokás a jegyesoktatás?

Nemrégiben megtörtént esküvőm előtt én is így gondoltam. Mindenképpen szerettünk volna egyházi szertartást, de ismerőseink katalógusos, tízalkalmas jegyesoktatásokról meséltek rémtörténeteket, ami számunkra a last minute szervezés és a többlaki életvitelünk miatt sem fért volna bele. Szerencsére amikor megtaláltuk papunkat, kiderült, hogy ő nemcsak az időpontszervezéssel nagyon rugalmas, de a jegyesoktatásnak is új értelmet adott.

Régimódi esküvő

Régen, amikor még tizenéves lányoknak kötötték be a fejét, és tabunak számított, mi történik a szülői hálószoba zárt ajtaja mögött, sok fiatal számára a jegyesoktatáson derült ki, hogy készül a gyerek, valamint milyen kötelességei vannak férjnek és feleségnek. Az egyház értékrendjének átadása is fontos része volt ennek a rendszernek: az Istennek tetsző házaséletnek nagy jelentősége volt a konzervatív polgári és falusi réteg körében is – még akkor is, ha már az említett zárt ajtók mögött később más dolgok is zajlódtak.

„Aki boldog akar lenni, az ne házasodjon meg! Aki mást boldoggá akar tenni, az házasodjon meg és boldog lesz!” (ír közmondás)

Ezek alapján könnyen azt gondolhatnánk, hogy manapság semmi értelme jegyesoktatást tartani, csak egy plusznyűg az amúgy is sűrű esküvői szervezések közepette. Hiszen ma már a felvilágosítás sokkal hamarabb megtörténik, a házasság intézménye válságban van, a keresztény értékek pedig csak egy szűk réteg számára bírnak valódi jelentőséggel.

Visszatérve saját példánkra: papunk végül kiegyezett egy pár alkalmas beszélgetésben, illetve adott egy könyvet, amit el kellett olvasnunk az esküvőig – aminek mellesleg az alcím idézete a mottója. Jelentem, elolvastuk, és szuper kapcsolatépítő élményekkel gazdagodtunk! Tele volt a könyv különböző játékokkal és gyakorlatokkal, amik segítenek a másikat jobban megismerni, és felkészítenek a házasélet mindennapjaira. Új, izgalmas nézőpontokat vet fel, amivel jobban megismerhetjük a másikat, beszélgethetünk vele olyan dolgokról is, amik eddig valahogy kimaradtak – hiába vagyunk együtt már több éve. A legjobb gimis élmény, az autó, amin megtanult vezetni, vagy az első háziállatának a neve mind érdekes pluszdolgokat, kedves történeteket idézhetnek fel.

Egy másik játék arra szolgált, hogy összeszedjük, ki mit vár a házasságtól, milyen értékek, tényezők lesznek fontosak, mik szorulnak háttérbe, és ami a legfontosabb: mik azok, amikkel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk? Gyorsan kiderülhet, hogy mennyire egyeznek elképzeléseink közös jövőnkről, családunkról, az ebben vállalt szerepekről, és mik azok a pontok, amikről érdemes még beszélgetni. Számos kételyt eloszlathatunk, ha előre átbeszéljük, hogy hogyan képzeljük a házasélet szabadidejét, milyen mértékben szeretnénk, hogy szüleink helyet kapjanak benne, vagy igényeljük-e a saját baráti körrel való rendszeres kapcsolatot. A gyerekek nevelése, különórái, iskoláztatása egy újabb kimeríthetetlen téma, amiről nagy vonalakban nem árt előre megegyezni.

Még egy fontos tényező: a pénzügyek. Beszéltünk már arról, hogyan alakul majd a családi kassza? Ki fizeti a rezsit, ki veszi a mosóport és ki tankolja tele az autót? A könyv egyik legviccesebb játéka, amikor a férfiaknak kell megtippelni, mennyibe kerülhetnek tipikusan nők által vásárolt dolgok (rúzs, harisnya, négy főre csirkehús, egy kiló mosópor) és nőknek, hogy mennyit adnának férfias tárgyakért (100-as csavar, alulétra, téligumiszett). Az eltolódások nagyon viccesek, bár az ételeket elég rosszul lőtte be, megnyugtató volt a tudat, hogy egy pár szép magas sarkúért az uram simán kiadna 30 ezer forintot…

Összességében a jegyesoktatás múlik az oktató személyén is, de ha sikerül találnunk egy olyat, akivel egyezik a szemléletünk, akkor ezek az alkalmak nagyon hasznosak és építők lehetnek. Ha már annyit foglalkozunk az esküvő körüli külsőségekkel, annyi időt töltünk a tökéletes ruha, színpaletta és székszoknya kiválasztásával, akkor adjunk magunknak annyit, hogy a házasság belső értékeire is időt szentelünk! Ha bizalmat szavazunk ennek az intézménynek, akkor tegyük azt teljes hittel, és tegyünk meg érte mindent, hogy hosszú távon is működjön.

Forrás: ridikul.hu