„Három éve megfogadtam, hogy egy évig minden áldott nap szexelni fogok. Persze nem 365 különböző férfival, hanem kizárólag eggyel, a férjemmel. Mindennap. Kivétel nélkül – kezdi őszintén mesélni történetét Brittany Gibbons amerikai háziasszony, író, közéleti személyiség. – És nem, nem azért hoztam ezt a döntést, hogy megmentsem a házasságom, hanem azért, hogy helyrehozzam a saját önbecsülésemet.”
Átlagos anya átlagos komplexusokkal
Röviddel azután, hogy Brittany világra hozta harmadik gyermeküket, egyik este kilépett a zuhany alól, és a saját anyját látta viszont a tükörben. „Ettől a ponttól képtelen voltam magamra nézni vagy gondolni meztelenül. Lekapcsoltam a lámpát, ha a férjemmel szeretkeztünk, elfedtem a hasam és a melleim, vagy rögtön kirohantam a fürdőbe felöltözni a szeretkezés után. Aztán ahogy az évek teltek, kezdtem egyre jobban feszengeni a súlyom miatt. Vajon mit gondol rólam a férjem, és képes-e még mást is látni bennem a hatalmas hasamon kívül? Ekkor jött az ötlet, hogy megpróbálhatnánk az egy évig mindennap szex dolgot, amit egy barátunktól hallottam.”
Mindennap kötelezően szexelni kellemetlennek tűnhet, de óhatatlanul rákényszeríti az embert arra, hogy mindennap szembesüljön a testével. A „szabályok” szerint nem lehetett lámpát lekapcsolni, vagy besötétíteni. Brittany férje, Andy természetesen nem ágállt a kihívás ellen, és betegségtől, menzesztől függetlenül az év minden napján alkalmat kerítettek a szeretkezésre.
Ami muszáj, az mindig nehezebb
„Az eleje durva volt. Előfordult, hogy este a fürdőben jutott eszembe, hogy aznap még nem szexeltünk, és már a gondolat is lefárasztott. Sokszor semmi másra nem vágytam volna, csak hogy ledőlhessek a kanapéra a tévét bámulni, úgy, hogy senki ne érjen hozzám. Aztán ahogy teltek a hónapok, úgy változtak meg a dolgok bennem. A szex már többet jelentett puszta testiségnél, és kimerészkedett a hálószobából a hétköznapjainkba is. Sokkal intimebb lett a kapcsolatunk, többet érintettük, simogattuk egymást hétköznapi helyzetekben, többet és hosszabban csókolóztunk munkába indulás előtt. A kapcsolatunk jobb és erősebb lett, amikor az intimitásunk virágzott.”
Brittany nem csak a férjével való kapcsolatában érezte a napi szeretkezés pozitív hatásait. Egyre kevésbé aggodalmaskodott az alakja miatt, a hónapok múlásával az önbizalma is folyamatosan nőtt.
„A testemhez való hozzáállásom változása szembetűnő volt. Három hónap múlva már vártam és élveztem a szexet, albumokat készítettem magunknak a kedvenc zenéimről, amik feltüzelnek, és egyáltalán nem érdekelt már, hogyan festhetek az ágyban közben – még az sem, ha redőződött a hasam vagy összekoccantak a combjaim.
Hat hónap múlva már nem takargattam a testem mindenféle leplekkel, és életemben először úgy szeretkeztem, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy behúzzam a hasam. Egy év alatt megváltozott a ruhatáram is, és nem menekülök pánikszerűen a tusolóból, hanem lazán sétálgatok törülközőben a házban. Már nem rezzenek össze vagy húzódom el, ha Andy hátulról átöleli a derekam. Ez három éve volt. Természetesen nem szeretkezünk azóta minden áldott este – na nem azért, mert megcsömörlöttünk, hanem mert emberek vagyunk, nem robotok. De a leckét megtanultuk és megértettük. Először is: az élet nehéz és stresszes, de a szex az, ami emlékeztet minket arra, hogy intim partnerei vagyunk egymásnak, és nem szobatársak. Másodszor: megtanultuk, hogy meg kell őriznünk az örömöt és boldogságot a házasságunkban ahhoz, hogy hosszú távon működni tudjon. Végül megtanultam, hogy akkor vagyok jó feleség, jó nő és jó anya, ha jól érzem magam a bőrömben, és ezt a luxust nem szabad elhanyagolni. Azzal viccelődtem korábban, hogy soha többé nem szeretnék randizni, mert a testem ‘nem szalonképes’. Természetesen bízom benne, hogy a házasságunk örökre szól. És bár ez a hosszú tapasztalat nem betonozta be örökre a házasságom, de elég erőt és önbizalmat adott ahhoz, hogy ne omoljak össze, ha egyszer mégis megtörténne a baj. Mert ez az egész nem azért történt, mert valaki kívánt engem, hanem mert én vágytam saját magamra, és egy egész év kellett hozzá, hogy rátaláljak.”
Forrás: ridikul.hu