Családja volt, mi mégis találkozgattunk. Ez lett a titkos kapcsolatunk vége

Belenéztem a gyönyörűséges szemébe, és azonnal elolvadtam. Beszélgettünk, leveleztünk cédulákon, a postaládába bedobálva. Komolyabb dolgok nem történtek. Én még főiskolára jártam, ő meg sokat utazott az országban. Másképpen éltünk, hamar vége lett a kapcsolatnak. Férjhez mentem, született két gyermekem.

Róla is hallottam, hogy megnősült. Aztán bajba került a házassága, és válás lett a vége... Ahogy nekem is, az én szerelemben fogant házasságom is megromlott. Neki hamarabb sikerült újra egyenesbe fordulnia, újra megnősült. Én meg elvált asszonyként igyekeztem gyerekeimet és magamat eltartani. Aztán újra megtörtént a csoda, újra belenéztem azokba a gyönyörűséges szemekbe.

A lépcsőházban találkoztunk össze (mert a szülei továbbra is ott laktak). Ezúttal is rabjává váltam annak a szempárnak, ezúttal már felnőttként. Újra találkozgatni kezdtünk röpke, titkos órákra. Rám nézett, átölelt, megcsókolt. A régi esetlenségnek nyoma se. Felszabadultan és összeszokottan szeretkeztünk. Még mindig sokat kellett utaznia, amikor tudtam, vele mentem. Apró, romantikus meglepetések. Baráti, teljes kitárulkozás, a testi szerelem kifogyhatatlan örömével. De lopva, hiszen új családjával élt. Nem akartuk felrúgni a családi életét. Szigorú konspirációs szabályokat betartva találkozgattunk, amibe aztán belefáradtunk. Szakítás nélkül lett vége, kimondatlanul.

Egy barátnőmtől hallottam: "sokan nem mernek felmászni a sziklákra, mert onnan nagyot lehet esni. De azt, hogy milyen érzés ott fent lenni, ha a völgyben kuporogsz, soha nem tudod meg." Én megtudtam, sokszor voltam ott fenn. Csodálatos élmény volt.

Forrás: blikkruzs.blikk.hu