És olyan kérdéseket sem szabad feltenni, amelyekre nem szeretnénk őszinte választ kapni. Semmi értelme nincs olyasmit keresni, amit az ember nem akar megtalálni.
“Ugye szeretsz?”
Persze drágám, válaszolja párunk, és abban a pillanatban valószínűleg egyáltalán nem szeret minket. Hol voltál, kérdezzük ha kedvesünk a megszokottnál később ér haza. Mikor jössz haza, érdeklődünk, amikor éppen indul. Mi értelme ennek? Ha akarja, úgyis elmondja. Ha nem akarja elmondani, akkor pedig hazudnia kell. Azt nem mondhatja, hogy “nem rád tartozik”. Pedig talán ez az igazság.
Szabad hallgatni
Ezért javasolják a pszichológusok, hogy szabadjon hallgatni. Hagyjuk meg a másik ember jogát ahhoz, hogy amiről nem akar, ne kelljen beszélnie. Többnyire persze kíváncsiak vagyunk ezért sokszor olyasmit kérdezünk, amit a másik magától nem mondana el. Márpedig ezekkel a kérdésekkel valószínűleg csak azt érjük el, hogy a párunk messzebbre megy, és később jön haza. Mert ezek a kérdések arról szólnak, hogy rátelepszünk a másik életére. Holott mindenkinek szüksége van saját privát időre, hobbira, barátokra, függetlenségre. Ez nem az jelenti, hogy megcsal, vagy már nem szeret. Csak annyit jelent, hogy mondjuk a tizenhatszor látott könnyes, romantikus film helyett megnézne a haverokkal egy akciófilmet, elmenne egy kicsit sörözni.
Bármely fél telepszik rá a másik életére, rosszul teszi. Szabad levegőre párkapcsolatban is szükségünk van. Közhely? Persze. Mégsem sikerül betartani. Pedig, ha a másikat örökösen elszámoltatod, turkálsz a telefonjában és a zsebében, egy reggel arra ébredsz majd, hogy eltűnt a fürdőszobából a fogkeféje.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest