Szögezzük le: az a fontos, hogy nekünk jó legyen, hogy mások erről mit gondolnak abszolút nem kell, hogy számítson. Ne hagyjuk, hogy külső hangok és vélemények befolyásoljanak. Nők és férfiak is mindent megtesznek a szerelemért, és létezhet ez úgy is, ha nincs minden nap bizonygatva.
A boldogság persze mindenkinél máshol kezdődik és mást jelent. Ismertem egy párt, akiknél onnantól alakultak jól a dolgok, hogy a férfi lehajtott a wc deszkát, és jó helyen nyomta ki a fogkrémet. Míg másoknál ez teljesen sokadlagos volt, mert úgy is boldogok voltak, hogy mindennap veszekedtek azon, ki mosogasson el.
Az ilyen egyszerű, már-már banális dolgokon nem múlhat egy boldog élet, ha minden más jól működik. Ha van megfelelő kommunikáció, ha a párok közös érdeklődési körrel rendelkeznek, ha van jó szex és mellé még tisztelik is egymást. Amennyiben ezek megvannak kit érdekel, hogy hol a büdös zokni, és hogy néz ki a fogkrémes tubus.
Boldogságból jeles. Milyen jó is ezt kijelenteni. Mint egy bizonyítvány, amit kiállítunk először fél év után – mint az iskolába, hisz ott is ekkor van az első komolyabb értékelés. Aztán egy év után is, mert akkor már tényleg sok minden megéltünk, megtanultunk. Még mindig jeles. De meddig jó vagy közepes? És, ha már elégséges? Na, ne is szaladjunk idáig.
Egy párkapcsolatban fontos a közös megegyezés, de ezt sajnos rögös úton lehet elérni. De ha egyszer megszületnek azok a bizonyos kompromisszumok, akkor már minden gördülékenyebben fog menni. Természetesen nem szabad azt sem elvárni, hogy mindenki mondjon le mindenről. Lehet, hogy az egyiknek épp könnyebb, a másiknak nehezebb, de a boldogságon épp így kell dolgozni, hogy aztán minden kitűnő legyen.