Jó ötlet, ha rövid mesével, anekdotával kezdjük előadásunkat, mert az azonnal felkelti a hallgató figyelmét. De milyen a jó történet? És hogy meséljük el?
A jó történet egyszerű, érthető. Nem igaz, hogy csak barokkos körmondatokkal lehet mesélni, sőt, ezek hossza és összetettsége csak untatja a hallgatót. Legyen a történet letisztult és közérthető – az összefüggések ne legyenek túl bonyolultak.
Legyen humoros, vagy legalább legyen egy csattanó a végén – ami témába vág. Így könnyen át tudjuk vezetni a hallgatóság figyelmét prezentációnk valódi tárgyára de úgy, hogy figyelmét a sztorival már felkeltettük.
Gyakoroljuk a történetmesélést! Attól még, mert elsőre nem megy, mert most még nem sziporkázunk a hallgatóság előtt, nem jelenti azt, hogy ezen nem lehet változtatni. Gyakoroljunk! Adjunk elő barátaink előtt, családunknak; kísérletezzünk, és figyeljük meg a reakciójukat! Mire kapják fel a fejüket? Mire emlékeznek, mit emlegetnek később? Ha nyílt és bizalmas velük a viszonyunk, nyugodtan kérjünk tőlük visszajelzést, és fontoljuk meg építő jellegű kritikájukat!
Forrás: ridikul.hu