Az megcsalás, ha regisztrálok a Tinderre?

Az ekkor kialakult heves csókcsatát azonban a fiú egyszer csak zavartan leállította, mégpedig a következő indokkal: "Lelkiismeret-furdalásom van, ugyanis már hosszú ideje kapcsolatban élek. Annyira komoly az ügy, hogy lassan úgy érzem, nem lesz több lány az életemben rajta kívül - ezért hát felmentem a Tinderre, hogy legyen még egy utolsó nagy hódításom."

A lány ennek hallatán elképedt, és válogatott szitokszavak közepette kitessékelte a még mindig zavart srácot, aki azért az ajtóból visszafordult, és megkérdezte: "Akkor most ennyi volt?"  

Az online ismerkedéskörülbelül egy évtizede még a kétségbeesettek utolsó mentsvárának számított. Aztán az okostelefonok elterjedése után szárnyra kaptak a Tinderhez hasonló könnyed, kimondatlanul is egyéjszakás kalandokra specializálódó alkalmazások. Így vált az online ismerkedés hirtelen cikiből érdekessé - sőt, megszokott szombat esti programmá.

A társadalom megítélése is rengeteget változott: a Pew Research Center kutatása szerint 2005-ről 2015-re az online randizás negatív megítélése csökkent, és ma már a felhasználók jelentős hányada úgy nyilatkozik, hogy az internetes randizás elfogadható módja egy hosszú távú párkapcsolat kialakításának.

Egy másik 2015-ös kutatása alapján viszont a Tinder felhasználóinak 30%-a házas, 12%-a pedig párkapcsolatban él. Habár a nők 60%-a bevallottan komoly kapcsolatot keres a Tinderen, az Esquire magazin felmérése szerint az olvasóinak nagy része kizárólag unalomból használja az applikációt - ezeknek pedig a háromnegyede nő

Grant Langston, az eHarmony társkereső oldal vezérigazgatója szerint ez a taktika egyfajta veszélytelen módja annak, hogy az ember kaphasson egy kis adrenalin löketet. Sean Rad, a Tinder vezérigazgatója pedig úgy gondolja, az applikációja nem csak egyszerű társkereső, annál jóval több: a szociális felfedezők platformja.

Szomjazzuk az elismerést, akarjuk a kényelmet

A Tinder és a hozzá hasonló alkalmazások amellett, hogy rengeteg igaz szerelem szárba szökkenéséért felelnek, legalább ugyanennyi kapcsolat felbomlásáért is. A hűtlenség fogalmát természetesen nem az online randikultúra találta fel - egyszerűen csak megteremtett egy újabb, még kényelmesebb felületet azoknak, akik kaphatóak az elhajlásra.

Hiszen az a párkapcsolatban élő, aki regisztrál, ám esze ágában sincs fizikailag is megjelenni egy randin, technikailag nem hűtlen a választottjához - viszont az érzelmi megcsalás ingoványos talajára lép. Csak egy próba, egy "majdnem randi", egy összekacsintás a virtuális térben, és utána minden mehet a régiben.

De legalább egy rövid időre el lehet felejteni a monogámia felelősségérzetét... Ezek után viszont felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire vehető komolyan egy partner, akinek szüksége van ilyenfajta visszacsatolásra...  

Ezek a társkereső applikációk nemcsak a hozzájuk fűzött reményeket a teljesítik, hanem egy újabb online réteget is kiszolgálnak: a "veszélytelen adrenalin" függőit. Tökéletes kielégülést kínál azoknak, akik nem mernék tettlegesen megcsalni a párjukat, de unatkoznak, vagy rájuk tör az elköteleződési pánik.

Az otthon kényelméből, egyetlen mozdulattal visszaigazolást kaphatnak a megjelenésükről, és a Tinder kockázat nélkül bizonyítja nekik, hogy igenis jó csajok/pasik. Azonban hiába találták meg a biztonságos kibúvót a komoly kapcsolatokból, a kérdés még mindig fennáll: vajon mikortól számít megcsalásnak egy ilyen eset?

Forrás: Joy.hu