És ez a felemelő érzés akkor is megtapasztalható, ha egyébként szerettük, szeretjük a másikat. Minden bizonnyal idő kellett ahhoz, hogy felismerjük, valamiért mégsem működik a kapcsolat. De ha egyszer tisztáztuk ezt magunkkal, és kimondjuk, hogy vége, könnyen lehet, hogy (az elengedés miatti szomorúság mellett) megkönnyebbülünk, amiért nem cipeljük tovább a terhet
Jelek, hogy jól döntöttünk
- Folyamatosan attól féltünk, hogy elhagynak bennünket.
- Mindig inkább más párokat csodáltunk a kapcsolatukért, a miénket inkább lenéztük.
- Ha visszaemlékszünk, előbb a rossz emlékek jutnak az eszünkbe.
- A féltékenység mindennapos volt kettőnk között.
- Nem éreztük, hogy támogatná az életünket, a döntéseinket.
- Barátokat vesztettünk el a kapcsolat miatt.
- Folyamatos küzdelem volt kettőnk között, soha nem voltunk egyenlőek.
- Mindenki hiányolja a régi önmagunkat.
- Feszengtünk, ha kettesben jelentünk meg egy családi eseményen vagy bármilyen közös programon.
- Kissé kényszeresnek éreztük, hogy belevágtunk a kapcsolatba.
- Nem tudtunk őszinték lenni, mindig másnak kellett mutatnunk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk.
- Mindig aggódtunk a másik miatt, amikor néhány napot külön tölöttünk egymástól.
- A kisebb konfliktusokból is mindig viharos veszekedés kerekedett.
- Kettős mércével mértük egymást a kapcsolatban.
- A kapcsolat inkább nyomasztó volt, mint felemelő.
- A környezetünk szerint külön jobbak vagyunk, mint együtt.
- Egyikünk jobban függött érzelmileg a másiktól, mint fordítva.
- Gyakrabban aggódtunk a jövőnkért, mintsem izgatottak lettünk volna miatta.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest