Állandóan piszkál az anyósom, nincsen nála gonoszabb ember. Ha elolvasod, te is egyet fogsz érteni velem
Anyósomról legrosszabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyesmire képes. Voltak már meredek dolgai, de most túlment minden határon.
Sosem szeretett igazán. Nem voltam neki elég szép, elég okos, sőt elég jó családból származó sem. De a legnagyobb baja az volt, hogy nem ő választott a fiacskájának. Mindent bevetett, a barátnői lányait, jósnőt, amit csak ki tudott találni. Az esküvőnk napján képes volt azzal fenyegetőzni, hogy öngyilkos lesz!
A mostani húzásához képest azonban minden korábbi tette csupán gyenge kis mutatvány volt. Régóta szeretnénk már gyereket, és végre sikerült teherbe esnem! Az én szüleim ugyanolyan boldogok voltak, mint mi, ahogy az apósom is, de az anyósom szívélyes mosolyát nem éreztem őszintének. A baba fogantatása körüli hetekben a páromnak néhányszor el kellett utaznia különféle konferenciákra. Tehát az anyósom azzal állt elő, hogy apasági vizsgálatot kell csináltatni, mert ő biztos forrásból tudja, hogy „akkoriban” engem más férfi látogatott. Addig-addig mondta ezt a férjem fülébe, míg legnagyobb megdöbbenésemre a párom felvetette nekem a vizsgálat ötletét. Rákérdeznem sem kellett, mert bevallotta, hogy a dolog az anyja ötlete.
Miközben álszent módon azt hajtogatta, hogy vigyáznom kellene magamra, mert a stressz árt a babának, – de én nem bírtam türtőztetni magam. Először a férjemnek mondtam el a véleményem és közöltem, hogy ha akar, akár el is válhatunk, de ez a gyerek mindenképp az övé, majd átmentem az anyósomékhoz és ott is elmondtam, mit gondolok erről. Persze, az anyósom először mindent tagadott, de amikor a férjem szembesítette a dologgal, inkább csöndben maradt.
Azóta nem beszélünk egymással, de én még mindig nem tudom megérteni, hogy gyűlölhet ennyire valaki egy másik embert, aki ráadásul a saját gyerekének a párja.
Forrás: blikkruzs.blikk.hu