A testemet felforrósítottad, de a szívemet hidegen hagytad

Minden hívásunk sistergett a túlfűtöttségtől, és akármiről is beszélgettünk, előbb-utóbb a szexnél lyukadtunk ki. (Persze ezt egyikünk sem bánta.) A találkozásaink rendszerint vad szeretkezésekbe torkolltak, meg sem tudom számolni, egy éjszaka alatt hányszor jutottunk el a csúcsra. Mohóságunk nem ismert határokat, sosem tudtunk jóllakni egymással, és bevallom, korábban soha nem izgatott fel ennyire egy férfi érintése. 

Napokon és éjszakákon át szexeltünk - kifulladásig -, magunkba szívva a másik utolsó csepp energiáját is. Az ágyban teljes összhangban voltunk, de az érzelmi viszonyunk nem volt ennyire kiegyensúlyozott. Légüres térben lebegtünk egymás mellett, biztos kapaszkodó nélkül.  

Imádtad a bőrömet, a melleimet, minden apró porcikámat, de a legfontosabbról megfeledkeztél... A szívemmel sosem törődtél eleget, nem vigyáztál rá, nem kényeztetted. Ott belül magányosnak és elhagyottnak éreztem magam - de ezt észre sem vetted ugye? Fizikailag közel engedtél magadhoz, de érzelmileg nem, pedig szükségem lett volna a támogatásodra, a segítségedre is. Vágytam az ölelésedre, a becéző szavaidra és arra, hogy hozzád tartozzam. Igazi társad akartam lenni.

Az együttlétek egy idő után már nem nyújtottak annyi izgalmat, valami mélyebb, valami emocionálisabb után szomjaztam. Soha nem mondtam el neked, de szeretkezés közben gyakran álmodoztam hajnalba nyúló beszélgetésekről, összebújós hétvégékről, és igen, bevallom, romantikus lánykérésről is. Jó lett volna elmerülni veled a lelki élvezetekben, és engedni, hogy kettőnk története bejárja azt az utat, amit a normálisan működő kapcsolatok szoktak.

Köszönöm, hogy megismerhettelek. Köszönöm, hogy megmutattad, mit jelent az igazi szenvedély. Addig nem is sejtettem, hogy létezik ilyen elementáris vágyakozás, ilyen gátlástalan érzékiség. Köszönöm, hogy melletted megélhettem a szexuális valómat - őszintén, tabuk nélkül. De most már tudom, hogy a jó szex nem elég.

Persze iszonyúan fontos, viszont egy párkapcsolathoz ennél sokkal több kell - tisztelet, alkalmazkodás, felelősségvállalás, bizalom és gondoskodás. Ha egyszer valakinek odaadom a testemet, csakis olyan férfi lehet, aki mindenben mellettem áll, nem úgy, ahogyan te tetted hónapokon át. Nem haragszom rád, épp ellenkezőleg. Hálás vagyok ezért a tapasztalatért!

Forrás: she.hu