Akár az anyuka édesanyja vagyunk, akár az újdonsült apukához tartozunk, ne felejtsük el, hogy ez új szerep számunkra. MOST nem mi vagyunk a főszerepben, a mi feladatunk, hogy a háttérből támogassuk a családot. A háttérből, és ez nagyon sok dolgot jelent.
A szabályokat az apuka és az anyuka hozzák
Ezt akkor is tartsuk észben, ha mi egészen másként csináltuk, másként fürdettünk, etettünk, tettük tisztába. Ha szoptattunk, ha nem szoptattunk. A baba – így a felelősség is az övék. Ne akarjuk megmondani nekik a tutit, ne akarjunk dirigálni, ne akarjunk döntéseket hozni helyettük. Tanácsot adhatunk – ha kérnek. Kéretlenül, akármilyen nehéz, maradjunk csendben, és ne zúdítsuk rájuk, mi hogy csinálnánk helyettük. Lehet, hogy jobban, de ez ebben az új helyzetben semmit nem jelent. Ha kérnek, és mi nem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban – valljuk be nyugodtan, ha mi már elfelejtettük a dolgokat, de azt is, ha tisztában vagyunk azzal, a mi ismereteink esetleg korszerűtlenek. Hatalmas piros pont jár érte a fiataloktól – ebben biztosak lehetünk. Akkor fogjuk meg a babát, ha erre engedélyt kaptunk, vagy megkérnek rá minket. Csak úgy, mert éppen jelen vagyunk, ne kapkodjuk fel a gyereket. Hiába vagyunk mi a nagymamák, hogy mikor legyen kézben a kicsi, az a szülők döntése. Ha esetleg egy háztartásban lakunk, akkor is érdemes erre figyelni, így kerülhetjük el az évekig tartó sértődést. Még véletlenül se dünnyögjünk olyanokat a kicsi fülébe, amikkel megsérthetjük a fiatalokat. ( „Gyere, kicsi kincsem, látom, anyád nem jól dajkál, majd én elringatlak.” Vagy: „Na ugye, hogy nálam nyugszol meg a leggyorsabban…” Lehet, de azért egy kicsit a szívükre veszik ezt a szülők, és az nem jó senkinek.)
Tilos tesztelni a gyereket
Az új étrend, egy-egy új élelmiszer bevezetése a szülők döntése, felelőssége: nem, nem és nem lehet új falatokat becsempészni a szülők tudta és engedélye nélkül a kicsi szájába. Ne a nagymama legyen az, aki almapürét, tejbegrízt vagy netalán egy csipetnyi túrórudit tol be a kicsi szájába. Ha ránk bízzák a gyereket, azzal BIZALMAT szavaznak nekünk, és az bizony felelősséggel jár, nemcsak illetlen és otromba dolog azzal visszaélni, de veszélyes is lehet. Nem tesztelgethetjük csak úgy, mi mindent képes már elfogadni, megemészteni a baba, mert előfordulhat, hogy tudtunkon kívül, de pont mi idézünk elő allergiát, táplálkozási zavart a gyereknél, vagy a mi felügyeletük alatt robban ez ki, és bizony könnyen lehet, hogy megvonják a bizalmat tőlünk.
Minden gondozással kapcsolatos kérdés eldöntése a szülő joga
Amennyiben az anyuka nem használ egy bizonyos fürdetőszert, mi se erőszakoljuk azt a gyerekre. Még ha úgy véljük, a szülők pazarolnak (miért ezt a drága szert kell megvenni – jó lesz a kamilla is), vagy szerintünk gyakrabban fürdetik (a mamánál jó lesz, ha naponta egyszer víz éri a gyereket), akkor se bíráljuk felül az eredeti döntést. Alkalmazkodjunk. Ha a mi anyagi hátterünk eltér a gyerekeinkétől, és nem tudjuk ugyanazokat a dolgokat beszerezni, beszéljük meg a szülőkkel, hogy a kicsi lepasszolásával egy időben csatolják a járulékos, szerintük kötelező, elengedhetetlen dolgokat is. Pelenka, fürdetőszer, tápszer, ha kell, krémek, játékok. Tartsuk tiszteletben az altatással kapcsolatos szabályokat is – egészen kicsi gyereket valószínűleg nem bíznak a nagyszülőkre, de előfordulhat, hogy a néhány hónapos babát – főleg, ha nem anyatejjel táplálják – már ott hagyják a nagymama felügyelete alatt. Természetesen lehet, hogy a nagyszülők a legjobb szándékuk, tapintat, akarat ellenére se tudják a szabályokat betartani, mert a gyerek egyszerűen felülírja azokat. Idegen környezetben ki tudnak fordulni a babák önmagukból, és olyankor hiába minden, nem úgy lesz az etetés, fürdetés, altatás, ahogy azt a szülők szeretnék. Ahogy ők „szoktatják” a kicsit. Lehet, hogy egyáltalán nem fürdik majd a kicsi, hogy alvás helyett végigviháncolja (vagy -ordítja) az éjszakát, esetleg következetesen kiköpi az utolsó falatig a bébiételt. Érdemes azonban ezt jelezni a szülők felé, ahelyett, hogy „megoldjuk” valahogy, mert az aktuálisan lehet, hogy nyugalmat hoz, de hosszú távon véget nem érő csatározásokat indíthat el: „A te anyukádra nem bízzuk, mert…” Jobb ezt elkerülni.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest