Ráadásul rengeteg kétségbeejtő kérdés is felmerülhet bennünk: Mit rontottunk el? Nem szerettünk eléggé? Vagy a szerelem nem elég? Ez azt jelenti, hogy elbuktunk?
Ne ítélkezzünk magunk felett!
Attól még, mert szakítottunk, vagy mert párunk szakított velünk, nem vagyunk rossz emberek. Nem jelenti azt, hogy kudarcot vallottunk, hogy többé esélyünk sincs szeretetteli kapcsolatra. Viszont előző kapcsolatunk átgondolásával rengeteget tanulhatunk saját magunkról, és ezzel a tudással felvértezve legközelebb már bölcsebbek leszünk. Gondoljuk végig, mi vezetett a szakításhoz! Összeegyeztethetetlen szokásaink voltak? Különbözött az értékrendünk? Nem tudtuk egymást megfelelően támogatni? Más jövőbeli terveink voltak?
A szeretet nem elég
Egy párkapcsolat rengeteg munkát igényel mindkét fél részéről. És a szeretet sajnos valóban nem elég, nem old meg mindent, ahogy az amerikai filmekben látni szoktuk. Rendszeres és nyílt kommunikáció, bizalom és tisztelet szükséges hozzá mindkét fél részéről.
De még a befektetett munka ellenére is van, hogy nem sikerül. Hogy különböző irányba változunk, más emberek leszünk az együtt töltött idő során, és ez a két új ember már nem jön ki úgy, ahogy régen. És még ha mi megteszünk mindent, lehet, hogy a másik nem így érez, továbblépne, vagy éppen egy harmadik kerül be a képbe, akivel nem tudunk, de ilyenkor talán már nem is érdemes versenyezni.
Egy biztos: a szakítás nem kudarc, hanem valami újnak a kezdete. Bár elsőre fájdalmas, ha meggyászoltuk és feldolgoztuk, lehet, hogy idővel rájövünk: így volt a legjobb.
Forrás: ridikul.hu