Ma már egyáltalán nem számít rendkívülinek, ha valaki a válása után új életet kezd, és immár gyerekekkel lép be egy új kapcsolatba. Ha egy ilyen férfival kezdtél el találkozgatni nemrég, esetleg már úgy érzed, bele is habarodtál, akkor jól figyelj, mert ez a pár sor most neked szól – hadd adjunk egy jó tanácsot tapasztalatból, hogy a kettőtök kapcsolata ne bukjon el a mozaikcsaládok előbb-utóbb jelentkező, kisebb-nagyobb buktatóin.
Ugyan a tanácsokat estig lehetne sorolni, hogy mire érdemes ügyelni, most hadd álljon itt ez az egy. Egyetlen jó tanács, egyetlen szó: határtartás.
Mert bizony hajlamosak vagyunk azonnal szívvel-lélekkel, mindent beleadva, a férfinak és a csemeté(k)nek megfelelni próbálva nemcsak fejest ugrani a párkapcsolatba, hanem azt is elfelejteni, hol vagyunk mi ebben az egészben, hol vannak a mi igényeink, érdekeink. Az az énünk, aki könnyen megsérülhet – szerezhet kisebb karcokat, vagy életre szóló sebeket –, ha nem vigyázunk rá.
Ha rábólintunk mindenre, amit Apuka és a gyerekek szeretnének, ha saját időnket, energiánkat nem sajnálva megyünk bele számunkra előnytelen kompromisszumokba – legyen szó akár egy számodra nem megfelelő láthatási időről, akár egy olyan költözés lehetőségéről, ami neked hátrányokkal járna, akár arról, hogy te vigyázz a gyerekekre, ha már más programot szerveztél –, az hosszú távon nemcsak a kapcsolatot őrli fel, hanem téged is
Persze, ezzel nem azt mondjuk, hogy legyél egoista, és soha ne segíts a párodnak. De legyenek határok. Tudd, mi az, ami neked még belefér, amit még szívesen teszel. Légy jóban saját magaddal, hallgass a belső hangodra, és ismerd fel időben, ha meg kell állni, nemet kell mondani… ne működj együtt, ha igazából hátra kellene ugranod, azt kiabálva, hogy eddig és ne tovább.
Legyenek határok, legyen rendszer, legyenek szabályok, amiket időről időre át tudsz beszélni a pároddal. És ezeket nemcsak megfogalmazni ajánlott, hanem ezekhez ragaszkodjatok is. Hosszú távon a kapcsolat élete vagy halála múlhat ezen.
Forrás: ridikul.hu