Gyerekként, mint oly sok mást, a pénzhez való hozzáállást is otthonról hozzuk. A szüleink a saját belátásuk szerint kezelik a családi kasszát. Én abban a közegben nőttem fel, hogy minden kereset a közösbe megy, hiszen abból fizettük a számlákat, az ételt és minden egyéb kiadást. Máshol az a megszokott, hogy a szülők a keresetük egy részéből közösen fizetik a kiadásokat, egy részét viszont megtartják, és mindenki a saját belátása szerint költi azt el.
Az összeköltözéskor muszáj átbeszélni ezt a kérdést
Amíg a szerelem friss, és csak együttjárásról van szó, az anyagiak megvitatása nem szükséges. Abban a pillanatban viszont, ahogy szóba kerül az összeköltözés, muszáj megvitatni ezt is. Fontos, hogy melyik fél hogyan vélekedik, és meg tudnak-e egyezni abban, hogy a közös életük során hogyan fogják kezelni a piszkos anyagiakat. „Másfél hónappal ezelőtt kaptunk egy remek lehetőséget a párommal. Egy klassz lakást megkaptunk kedvező feltételekkel, de gyorsan dönteni kellett, hogy költözünk, vagy sem – meséli Léna. – Tulajdonképpen egy hét alatt döntöttünk, és be is költöztünk, de ebből az időszakból kimaradt, hogy megvitassuk az anyagiakat. Majd amikor már bent laktunk, akkor vetettem fel a kérdést, hogy hogyan is legyen. Én a közös kassza híve vagyok, és ezt vázoltam Ákosnak is. Szerencsére ez egy percig sem jelentett problémát, mert ő is támogatta az ötletet. Ezen, bevallom, meglepődtem, mert az ő szülei a külön kassza elvét vallják, és azt hittem, majd kénytelen leszek én is behódolni ennek. Alapvetően mi úgy vagyunk vele, hogy amit keresünk, azt összerakjuk, és abból gazdálkodunk. Ez egyfajta biztonságérzetet ad. Számomra ez a bizalmat is jelenti, és szerintem ez erősíti a kapcsolatunkat. Persze minden embernek megvan a saját véleménye, de én félek attól, hogy ha nem így kezelnénk ezt a kérdést, akkor azt a kapcsolatunk bánná. És még mielőtt bárki azt hinné, hogy azért vallom ezt, mert kevesebbet keresek, az téved. Jelenleg az én fizetésem magasabb, de nem érdekel, mert ettől nem leszek több vagy jobb ember. Ráadásul ez pillanatok alatt változhat is. Közösen osztunk-szorzunk és éljük a közös életünket.”
„Kiiktattunk egy konfliktusforrást”
Dettiék helyzete teljesen más. „Miki és én már 2 éve élünk együtt. Az első perctől tiszta volt, hogy nálunk nincs közös kassza. Minden közös kiadást felezünk, a fizetésünkből fennmaradó összeget pedig arra költjük, amire akarjuk. Ez nem azt jelenti, hogy a saját pénzéből mindenki külön utakon jár. Miki jóval többet keres, mint én, így ha a ház körül felmerül egy nagyobb kiadás, akkor azt ő fedezi. Én viszont a kisebb dolgokat intézem, a háztartáshoz szükséges dolgokat vásárolom, például edények, törölköző és ehhez hasonló dolgok. Az élelmiszer árát is felezni szoktuk, vagy egyszer ő fizet, máskor pedig én. Nekünk ez bevált, és valahogy ez a természetes. Vannak olyan emberek, akik szerint ezáltal a mi kapcsolatunkban nincs romantika és bizalom, ez viszont abszolút nem igaz, de tény, hogy próbálunk az anyagiak kérdésében racionálisak lenni. Emellett van egy közös bankszámlánk, ahova minden hónapban ugyanakkora összeget teszünk be fejenként. Ha összegyűlik egy nagyobb összeg, abból vesszük meg a közös házunkat. El akarjuk kerülni annak a lehetőségét, hogy esetleg bármelyikünk a másik orra alá dörgölje, hogy többet keresett vagy többet költött. Ezzel megpróbálunk kiiktatni egy problémaforrást.”
Tönkretehet egy jól indult kapcsolatot is
A fenti történetek azt bizonyítják, hogy így vagy úgy, a párok meg tudnak egyezni és tudják élni a közös életüket. De sajnos az is előfordul, és nem is olyan ritkán, hogy az anyagiak körüli veszekedéseknek a kapcsolat látja kárát. Margónak sajnos vannak tapasztalatai ezen a téren. „Rettentő nehéz egyáltalán beszélni az anyagiakról, minden fiatal párnak azt javaslom, hogy hamar essenek túl ezen, mert igenis fontos megismerni a másik álláspontját és fontos tisztázni ezt a kérdést. Nekem a házasságom bánta, hogy félvállról vettem a pénzügyeket. Eleinte elvakított a szerelem, és ha megpróbáltam felhozni a témát, az exem elviccelte a dolgot, nem akart erről beszélni, és csak azt hajtotta, hogy én vagyok számára a legértékesebb, és más nem számít. Szépen hangzik, ugye? Szép is volt, amíg nem jött egy csavar. A szerelem elmúlt, és egyre gyakrabban kaptam meg, hogy a közös lakásban semmihez sincs jogom. Ő jóval többet keresett, és idővel ezt a szememre is hányta. Végül kiléptem a kapcsolatból, és szerényebben, de boldogabban éltem. Ma már tudom, hogy ez igenis fontos kérdés, és mindegy, hogy mekkora a szerelem, tisztázni kell az álláspontokat.”
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest