Ha mi szakítunk, egy kicsit könnyebb dolgunk van, hiszen valószínűleg egy ideje már érlelődik bennünk a gondolat, így valamennyire fel is tudtunk készülni a veszteségre. Ha azonban a másik szakít, akkor villámcsapásként ér minket a hír, és sokkal nehezebb még felfogni is a változást, nemhogy elfogadni.
A nyílt kommunikáció alap
A szakítás során aztán már tényleg nincs értelme játszmázni. Beszéljünk egymással nyíltan és őszintén, de odafigyelve a másik érzéseire. Válasszunk három kulcsszót, amik segítenek átvészelni a folyamatot: lehet ez például a „gyorsaság”, a „tisztelet” és a „kedvesség” – ezeket szem előtt tartva könnyebb viselkedésünkben is eme értékek szerint szakítani.
Közös terepek
Írjunk egy listát arról, életünk mely területei fonódtak össze a párunkkal: közös társaságba jártunk, együtt edzettünk? Hogyan osztottuk meg az anyagiakat? Ha közös gyermekeink vannak természetesen ez egy sokkal nagyobb feladat, de gyermekek nélkül is érdemes összegezni, melyik területeket „ki kapja”, illetve könnyebben számba tudjuk venni, hol kell még az elválást elintéznünk. Természetesen ez érvényes a közös tárgyakra, bútorokra is. Az első pontban vázolt kommunikációs alapelveket szem előtt tartva igyekezzünk megbeszélni, hogyan intézzük el ezt.
A szakítás sosem könnyű! Ne várjuk, és ne tegyünk úgy, mintha ezt pár nap alatt le lehet tudni és ki lehet heverni, de igyekezzünk felnőtt módjára, felelősségteljesen intézni kapcsolatainkat.
Forrás: ridikul.hu