Általában az önbizalomhiányos, bizonytalan emberek esnek bele ebbe a csapdába, akik elhitetik magukkal, hogy nem funkcionálnának a másik nélkül. De persze ezen kívül még rengeteg minden okozhatja, kezdve a gyermekkori traumáktól egészen a pénzügyi bizonytalanságig. Mások pedig egyszerűen nem hajlandóak végleg felnőni. De honnan tudjuk, hogy kapcsolatfüggők lettünk az évek során?
Alárendelt szerep
Egy működő párkapcsolatban mindkét fél egyenlő, de legalábbis nagyjából kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Ha azonban az egyik fél elkezd félni attól, hogy egyedül marad, az magára ölti az alárendelt szerepet, azaz enged a másiknak, és mindent megtesz azért, hogy együtt maradjanak. Ezt a másik fél megérzi, még ha nem is tudatosodik benne, és ösztönösen felülkerekedik a másikon, így hamar elcsúsznak az erőviszonyok
Provokál
Aki kapcsolatfüggő, az nem riad vissza a szélsőséges viselkedésektől sem, csak hogy felhívja a figyelmet magára: ellenőrzi a párját, ok nélkül féltékenykedik, belenéz a telefonjába, levelezésébe, akár még kémkedni is képes utána. Gyakran veszekszik.
Szeretetéhség
Nagyon jó érzés a nap végén hozzábújni valakihez, vagy csak időnként megölelni a párunkat, ám aki függő, az ezt is túlzásba viszi: lépten-nyomon bizonygatja a világnak (és persze önmagának), hogy ez a világ legharmonikusabb kapcsolata, s ők bizony nagyon szerelmesek egymásba.
Forrás: ridikul.hu