Az egyes szaglósejtekből érkező inger agyunk egyik legősibb részébe kerül. A limbikus rendszer határozza meg az érzelmi alaphangulatot, a motivációt, és jelentős szerepe van a memória legalapvetőbb folyamataiban.
Ez az ősi, tudattalan réteg felelős azért, ahogy a szagok viselkedésünket tudat alatt befolyásolják. Már régóta tudjuk, hogy a kémiai anyagok, a feromonok, alapvető befolyással vannak egyes állatok viselkedésére. De vajon vannak-e emberi feromonok is? A kérdés ma is tudományos vita tárgya.
Az bizonyosnak látszik, hogy az emberi viselkedésben (különösen a szexuális viselkedésben) rendkívül fontos szerepe van az illatanyagoknak. A boldog párok illata különbözik a boldogtalanokétól. Egy vizsgálatban a nők azoknak a férfiaknak az illatát tartották nagyon vonzónak, kiknek genetikai szövetállománya jócskán eltér a sajátjukétól. Ezzel tudat alatt olyan génkeveréket választottak, ami egészséges utódokról gondoskodik.
Mit tudhat az illat?
Nagyjából 350 olyan génünk van, amely kizárólag a szaglásért felelős, ez az emberiség legnagyobb géncsaládja. Már a primitív egysejtűek is ennek az érzéknek a segítségével tájékozódnak, a spermák is az „orrukat” követik a petesejt felé. A magzat már a terhesség 28. hetében olyan jól „el van látva” szaglósejtekkel és a hozzájuk kapcsolódó idegsejthálózattal, hogy a születés után azonnal követi a mellbimbó illatát, és az illatáról pár nap után már fel tudja ismerni az édesanyját. Az újszülöttek a finom és a romlott ételeket is megkülönböztetik, a vaníliaillatot elégedett arckifejezéssel nyugtázzák, míg a romlott hús és tojás szagára fintorognak.
Szaglósejtjeink nem csupán óvnak bennünket a romlott ételektől és a veszélyektől, beindítják a nyál- és gyomorsav-termelést is. Sőt! Segítenek megtalálni álmaink férfiját, azt az embert, akitől gyereket szeretnénk.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest