„Az édesanyám és a barátnőim azt mondták, hogy szép vagyok, és voltak fiúk, majd később férfiak, akik vonzónak találtak. De soha nem hittem nekik igazán. Mindig volt egy hang a fejemben, ami próbált meggyőzni arról, hogy nem vagyok elég szép, elég csinos és elég nőies. Azután férjhez mentem, és valami megváltozott abban, ahogy a testemre tekintettem, ahogy a testemhez viszonyultam. Nehéz leírni, de úgy érzem, az a könyörtelen hang a fejemben elvesztette a küzdelmet azon a napon, amikor hozzámentem a férjemhez. Nem, nem gyógyultam ki varázsütésre a különböző bizonytalanságaimból, és igen, a fürdőruhaszezon közeledtével még mindig úgy érzem, küzdenem kell a feszesebb karokért és combokért. De életemben először valaki képes volt meggyőzni arról, hogy a testem szép, és arról, hogy a testem tényleg elég, még ha csak a férjemnek is.”
Nem Anna az egyetlen nő, aki hasonló érzésekkel küzd, sajnos a negatív testkép túlságosan általános a nők körében. Egy amerikai kutatás során azonban azt állapították meg, hogy a házas nők sokkal magabiztosabbnak érzik magukat, a férjük szeretete által. Első olvasatra talán furcsának tűnhet ez a visszajelzés, hiszen egy ember mindennapos megerősítésével kapcsolatban azt is gondolhatnánk, hogy tényleg csupán „csak” erre lenne szükségünk a pozitív testképünk kialakításához? Természetesen nem, de a feltétel nélküli szeretet, a dicséret, a bókok mind-mind növelik az önbizalmunkat.
A szakértők szerint a negatív énkép oka többek között az, hogy a társadalom egyetlen féle testalkatot tart ideálisnak, és a reklámok egy irreális (vagy inkább lehetetlen) fizikai alkatot dicsőítenek, és egymásnak ellentmondó üzeneteket közvetítenek arról, mi is számít nőiesnek. De ahogy a külvilág hatással van negatív testképünkre, úgy ahhoz is hozzájárulhat, hogy szeretetteljesebben tekintsünk magunkra, ha azt látjuk, hogy mások szépnek látnak minket.
Kutatók azt találták, hogy a férjünkkel való kapcsolat ugyanúgy hat a testképünkre, mint a magazinok. Egy 2008-ban készült tanulmány, amely házas nők körében vizsgálta a testtel való elégedettséget, azt találta, hogy a résztvevők testükkel való elégedettsége erős kapcsolatot mutatott a férjük vélt elégedettségével. Valójában, aminek igazán hatása van, az nem a férj tényleges elégedettségi szintje, hanem az, amit a feleség érez a férj elégedettségével kapcsolatban. Ezért elmondhatjuk, hogy a férjünkkel való kapcsolat a legfontosabb tényező. Önmagában a házasság még nem tesz boldogabbá. A házastárs iránti szeretet és csodálat önmagában nincs hatással a testképre, ha ezt a szeretetet nem tudjuk vagy nem akarjuk kifejezni.
A jelenség ahhoz hasonló, amit Dr. Gary Chapman a párunk „szeretetnyelvének” ismereteként említ. Ha a férjünk szívességek formájában mutatja ki a szeretetét, de nekünk elismerő szavakra van szükségünk ahhoz, hogy érezzük a szeretetét, az üzenet nem ér célba.
Tehát úgy tűnik, nem egészen arról van szó, hogy a házasság varázsütésre megnöveli az önbecsülést, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk… De egy szeretetteljes házasság, a partnerek között kialakult mély barátság egy napon felfedi előtted az igazságot: Elég jó vagy.
Forrás: ridikul.hu