Mi van akkor, ha egyszerűen morzsás maradt az asztal? Ez már oka lehet egy világra szóló botránynak. Vagy hogy az a bizonyos porcica ott nyivákol egy ideje a sarokban, és seprű-kutya még mindig nem vakkantotta el onnan. Pedig direkt várunk-várunk, de a férj, az a galád tovább bírja. Igen. Vajon ki lesz az, aki végül eltünteti a kis mocskot?
És egyszer csak rájövünk, hogy az ilyen helyzetekben csak alul maradhatunk. Vagy jöhet a boszorkány-tempó, és rikácsolhatunk, amiből párunk csak azt veszi észre, hogy már megint bajunk van vele. A tartalmat úgysem észleli, maximum a hangerőt, a decibeleket, és ezek eléggé borzolják már az idegeit. Egy férfi ilyen tekintetben többnyire meggyőzhetetlen. Számára ugyanis ezek a hétköznapi apróságok kevésbé fontosak.
Zoknik és porcicák
Most ferde a kép a falon? Mi van akkor? Van még néhány évünk, amikor egyszer talán valaki megigazítja. Addig is jó úgy, ahogy van. Persze a legkényelmesebb egy férfinak azt mondani: engem nem zavar, ha téged zavar, csináld meg! Jó esetben ezeket a kis háborúkat fel lehet függeszteni, és kompromisszumra lehet jutni. Talán ha belátjuk, hogy a férfiak nagy része alapvetően nem ügyel a részletekre, és ezt meg is bocsájtjuk nekik, akkor elképzelhető, hogy rá tudjuk venni arra, hogy az igazságos munkamegosztás nevében akkor is tüntesse el a morzsáit, a zokniját és a porcicákat, ha őt ezek egyébként egyáltalán nem idegesítik.
Forrás: ridikul.hu