Félünk az egyedülléttől
Egyedül lenni nem könnyű, főleg egy hosszabb kapcsolat után. A magánytól való félelem azonban sosem biztos alap egy kapcsolathoz. Gondoljuk át, hogy miért engedtünk közel magunkhoz valakit: azért, mert igazán érdekel minket mint ember, vagy azért, mert a gondolat is elborzaszt minket, hogy rövidebb-hosszabb ideig egyedül legyünk?
A közösségi média hatása
Látjuk egymás után megházasodni és családot alapítani az ismerőseinket, és talán legbelül mi is arra vágyunk, hogy megoszthassuk mindenkivel a boldogságunkat. Nem mindegy azonban, hogy a kapcsolat oka a megosztás iránti vágy, vagy a megosztás oka a kapcsolat okozta boldogság. Ne foglalkozzunk annyit mások véleményével, csak a saját, őszinte érzéseink számítanak.
Hogy igazolást szerezzünk
Arra, hogy szeretni valóak vagyunk, hogy szépek vagyunk, és mi is találunk magunknak valakit. Tudjuk jól, hogy így van, de várjuk meg a megfelelő embert, mert egy rossz okkal megkezdett kapcsolatról nagyon hamar kiderülhet, hogy zsákutca mindkettőnk számára.
A biológiai óránk
Mert az bizony ketyeg, és nincs tekintettel arra, hogy épp milyen a kapcsolati státuszunk. Az attól való rettegés, hogy lekéstünk valamiről, nem mindig vezet jó döntésekhez.
Sajnálat
Lehet, hogy az illető már hosszú ideje próbálkozik nálunk, mi meg épp egyedül vagyunk, és bár nem komoly a vonzalmunk iránta, megsajnáljuk az illetőt. Ne játsszunk mások érzelmeivel, hiszen mi sem örülnénk, ha velünk tenné ezt valaki.
Forrás: ridikul.hu