Minden célunk közös
Ha a jövőről beszélünk, egyértelmű, hogy ő is benne van, hiszen közösen tervezzük azt. Nem is kérdés, hogy öt-tíz év múlva, amikor a hosszú távú terveinkről beszélünk, őt is beleszámoljuk az egyenletbe. Nem gondolkozunk rajta, csak ösztönből jön, mert nem tudjuk elképzelni nélküle az életünket.
Nem hiányzik a szingli életünk, és nem is tervezzük, hogy visszakapjuk
Jó dolog néha egyedül lenni, és a egyedülléttel sincs semmi baj, de sokkal jobban érezzük magunkat a párunk oldalán, mint ahogyan bármikor éreztük egyedül – és innen biztosan tudjuk, hogy jó helyen vagyunk, és nem akarunk változtatni. Szép volt, jó volt, de elég volt – így foglaljuk össze az egyedül töltött éveinket.
Bátran beszélünk arról, hogy mi lesz, ha összeházasodunk
Egyáltalán nem érezzük kínosnak az elköteleződés témáját, sőt, teljesen természetes, amikor ilyenekről beszélünk, hiszen az is az, hogy együtt fogjuk leélni az életünket. Attól, hogy nem mostanában tervezzük, még tudjuk, hogy meg fog történni és céltudatosan megyünk is felé.
Elkezdünk félretenni
Még akkor is, ha nem tudjuk, hogy mire, elkezdünk a jövőre gondolni és félreteszünk, nem egyik napról a másikra élünk. Tudjuk, hogy a közös élet hamarosan elkezdődik és örömünket leljük abban, ha készülhetünk rá. Még jobb, ha közösen beszéljük meg, hogy mire kezdünk el gyűjteni, így mindketten a közös cél érdekében dolgozhatunk.
Forrás: ridikul.hu