1. „Megtaníthattad volna a fiad arra, hogy…”
Lehet, hogy úgy gondolod, egy laza anyós-meny viszonyba belefér egy-egy ilyen kedélyes és egyben persze kicsit csípős megjegyzés, de sajnos ilyenkor nagyon is benne van a pakliban, hogy a párod édesanyja úgy veszi, a nevelési módszereit kritizálod – és ez soha nem vezet jóra.
2. „Te folyton csak kritizálsz engem”
Ha úgy érzed, bármit csinálsz, anyósodnak akkor sem fog megfelelni a dolog, és ennek persze hangot is ad, akkor se támadj vissza. Ehelyett inkább szépen, türelmesen közöld vele, hogy köszönöd a jó tanácsokat, de úgy érzed, egyedül is boldogulsz, és szerinted igenis megállod a helyed. Aztán amikor majd tanácsra lesz szükséged, úgyis szólsz.
3. „A gyerekek jobban szeretik, ha így készítem az ételeket”
Ne kritizáld a főzési rutinját, és ne tedd szóvá, mit hogyan készít. Ahány ház, annyi szokás – nálatok egy ételt édesebben vagy sósabban készített az anyukád vagy a nagymamád, a párodéknál viszont más volt az ízesítés. Próbáld ezt elfogadni, és nem szóvá tenni – még akkor is, ha a gyerekek tényleg a te főztödet szeretik jobban.