Egy idő után a kapcsolatban már nemcsak a vonzalom a döntő, hanem az, hogy két ember mennyire figyel egymásra, mennyire maradnak egy hullámhosszon az évek múlásával is. A kutatások szerint a következő dolgok azok, melyekre a leginkább érdemes figyelni.
Egymás „utánzása”
Bár nem túl szerencsés, ha az ember teljesen mellőzi addigi elfoglaltságait és hobbijait a kapcsolat kedvéért, kedvező előjel, ha a partnerek az érdeklődési kör tekintetében is összecsiszolódnak. A tartós kapcsolatban élő párok tagjai gyakran átveszik egymás szokásait, elkezdi érdekelni őket az, ami a másikat is, és még beszédfordulatokat, gesztusokat is eltanulnak egymástól. Persze az sem kizáró ok, ha már eleve hasonlítunk egymásra, és közös az érdeklődésünk.
Válasz a kezdeményezésre
John M. Gottman párkapcsolati szakértő írta le azt a megfigyelést, mely szerint az érzelmi kapcsolódásra irányuló kísérletek vagy viszonzásra, vagy elutasításra találnak. Ezek a kísérletek nem mindig nyilvánvalóak: például lehet, hogy a madárrajongó férj azzal próbál kapcsolatot létesíteni, hogy lelkesen számol be feleségének napi madármegfigyeléseiről. A feleség vagy viszonozza a kapcsolatteremtést és együtt örül a férjével, vagy elutasítja azt, például azzal, hogy idegesen reagál, mert a másik zavarja őt az olvasásban. A konklúzió egyszerű: minél többször tudnak a felek osztozni a másik lelkesedésében, annál valószínűbb, hogy kitartanak egymás mellett.
Mindketten hiszünk az elköteleződésben?
Bár egyértelműnek tűnik, hogy ez milyen fontos, mégis sokan hajlamosak nem tudomást venni arról, hogy talán nem ugyanaz a kötődési igényük – és kötődési stílusuk –, mint a párjuknak. Aki örömtelinek és kielégítőnek találja az elkötelezett kapcsolatot, nem pedig tehernek és elvárások halmazának éli meg a lekötöttséget, az nagyobb valószínűséggel fog hosszú távra is elköteleződni.
Forrás: ridikul.hu