1. Amit a szüleinktől kapunk
Nem mindenki emlékszik arra, hogyan került a fülébe az a fülbevaló, ami még a nagymamáé volt valamikor. Életünk első ékszere inkább másoknak emlék, mi ezt az emléket gondozzuk később is.
Az első ékszer, amire emlékszünk, lehet egy gyermekláncfűből készített koszorú anyutól vagy egy szalmából / drótból hajlított gyűrű aputól.
Később a ballagási nyaklánc vagy gyűrű aranyból. Még akkor is, ha idővel kimennek a divatból a formájuk vagy a színük miatt, örök helyük van az ékszeres dobozkában – és a szívünkben is.
2. Amit a szerelmünktől kapunk
Az elsőtől. Talán még az óvodában. Vagy a suliban, egyszer csak a kezünkbe csúsztat egy papírból összeeszkábált kis borítékot. Csálé a széle és valami van benne. Mi ez? Lopta? Vette? Hogyhogy? Nem is merjük viselni, nehogy valaki rákérdezzen, kitől van. Akkor aztán mindent be kellene vallani.
3. Amit továbbadunk
Célzottan. Jó esetben a gyerekeinknek, de közben az unokáinkra is gondolunk már. És az ő gyerekeikre, és az ő unokáikra. Ami bennünket jelképez számukra még akkor is, ha mi már nem lehetünk ott fizikailag velük. Ott maradunk hát abban a kicsit megkopott fémben, a brillek csillogásában, a kövek tükröződésében.
Kihagytunk valamit?
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest