A társkereső oldalaktól felszínesen mindenki tart, de legalább egyszer, kíváncsiságból, mindenki körülnézett már valamelyiken. Manapság a legnépszerűbb a Tinder, mely egy telefonos applikáció. Mivel a Facebookkal összekapcsolva tudjuk használni, beszív minden hasznos információt rólunk, a telefonunkba épített GPS alapján pedig tudja, hogy mikor hol tartózkodunk. Ennek megfelelően, a közelünkben fellelhető potenciális jelölteket listázza, akik profilját szemügyre vehetjük, majd az alapos mustra után jobbra vagy balra húzhatjuk a telefonunkon az adott profilt. Ha az illetőt balra küldjük, akkor a történetnek vége is, hiszen nem nyerte el az adott egyén a tetszésünket. Abban az esetben viszont, ha többre is kíváncsiak vagyunk, és megtetszett a másik fél, jobb oldalon van a helye. Az egyszerű mozdulat után, ha nem történik semmi, akkor neki valószínűleg mi nem tetszettünk, vagy még nem találkozott a profilunkkal. Ha viszont felvillan az egyezést jelző felirat, akkor már is kezdhetünk csevegni egymással. Ez az egyik legjobb dolog a Tinderben, csak akkor jelzi, hogy valaki minket akar, ha mi is pozitívan nyilatkoztunk a másikról. A legtöbb esetben a csevegésből néhány randi lesz, a néhány randi pedig jobb esetben szexbe torkollik. Általában itt véget is érnek a történetek, de a legszebb az egészben, hogy vannak kivételek.

Most nem azokról a kivételekről van szó, amikor már a csevegésnél csalódottá válunk, mert a másik a legkisebb mértékig sem szimpatikus. Most két olyan párról van szó, akiknek a Tinder hozta meg a boldogságot, pedig ezt ők sem hitték volna akkor, amikor letöltötték az alkalmazást.

Tinder-randiból házasság

Lilla és Robi egy random randinak köszönhetően élnek ma boldog házasságban. A történetük mesébe illő, akár filmet is forgathatna róluk valaki. „Szétköltöztünk az első férjemmel – kezdi a történetüket Lilla. – Nappal a 1,5 éves fiammal voltam, aki csak 1,5 hónappal később kezdte heti 1–3 nap a bölcsit, éjjel pedig dolgoztam. Eljárni, ismerkedni nem volt se időm, és bébiszitter hiányában lehetőségem sem. Nem vagyok az a depis fajta. Persze megviselt a szétköltözés, válás, de úgy gondoltam, ez valami új kezdete, és meg fogom állni a helyem. Nem új társat kerestem, hanem csak nem akartam a magányosság csapdájába esni. Úgy gondoltam, ha már elválok, akkor ez egy lehetőség az újabb pasizásra. Korábban online társkeresőkre regisztráltam, de borzalom volt. Egy barátnőm ajánlotta a Tindert, ő is szintén elvált, egy gyerekkel. Nagyon tetszett az applikáció egyszerűsége és a kínálat nagysága.” Lilla szerencséjét bizonyítja, hogy az eredményre sem kellett sokat várnia. „A barátnőmmel 11-kor kávéztunk, akkor javasolta az appot, letöltöttem, és délután 2-kor már a leendő férjemmel beszélgettem. A képe tetszett meg először: szakállas pasi, kalap, fűben fekszik, mellette a bringája – az egész hangulata nagyon cool volt. A csetelés lazán, gördülékenyen ment, és mivel éppen nálam volt a testvérem, kapóra jött, este tudott vigyázni a gyerekemre, így leegyeztettünk egy randit.”

Mondhatni, nem tétováztak sokat. „Az első randi a Duna-parton volt. Sétáltunk, majd beültünk beszélgetni egy helyre. Hazakísért, de a csókot elbénázta, vagyis nem adott, elszalasztotta a pillanatot. Ezután írtam neki egy üzenetet, hogy balfék volt… Visszajött, és azóta együtt élünk. A lánykérés 7 hónap után a születésnapomon egy szlovéniai sátorozáson volt. A fiam is velünk volt, kezdetektől egyértelmű volt, hogy mi így egy család vagyunk, leszünk. A férjem egyből apa lett, az első perctől, pedig előtte a huszonévesek bulizós, laza életét élte, de percek alatt felnőtt a feladathoz.” A történések felgyorsultak, de lássuk be, addig nem is ismerték egymást, és az alkalmazásnak hála, sikerült egymásra találniuk. Bepótolták az elvesztegetett időt. „A lánykérés után egyértelmű volt, hogy következő tavasszal vagy nyáron lesz az esküvő, és hogy akkor már a közös babánkat szeretnénk várni. Így is történt. A családnak kicsit talán gyors volt, de megemésztették, és azóta is látják, milyen jó kis csapatot alkotunk mi így négyen. A lánykéréskor egyébként még férjnél voltam, mert ha közös gyerek van, akkor minimum két tárgyalás kell a váláshoz közös megegyezés esetén is, és még a nyári szünetbe is belecsúsztunk, hivatalosan csak szeptember elején váltam el. A család ezért is kicsit sokkban volt, aztán meg az alternatív esküvőnket kellett velük megemésztetni, hiszen én így második alkalommal nem akartam hagyományos lagzit…” Kivételes történet ez, de az idő őket igazolja. „2,5 éve vagyunk együtt, 9 hónapos a kislányunk, a fiam pedig 4 éves.”

„Az első randi után még bizonytalan volt a végkifejlet”

Emma és Kristóf lassan egy éve alkotnak egy párt. „A baráti körben mindenki elfoglalt volt. Nap mint nap beszéltünk egymással, de nem volt időnk eljárni szórakozni, és nem nagyon volt alkalmam új embereket megismerni. Hallottam már a Tinderről, így adtam neki egy esélyt. Először, naivan, komoly kapcsolatot kerestem, de némi idő és néhány rosszul sikerült randi után átálltam az alkalmi kapcsolatokra. Úgy tűnt, a Tinder csak erre jó. Majd jött Emma – emlékszik vissza a kezdetekre Kristóf. Az első randira egy hónapot kellett várni, de megérte. Mikor elbúcsúztunk, csak azt éreztem, hogy szeretnék még vele találkozni.”

„Én külső nyomásra töltöttem le az alkalmazást – kezdi Emma részletezni a saját nézőpontját. – A legjobb barátnőm már egy ideje használta, és sokszor egyszerűen jó időtöltésnek tűnt átpörgetni a potenciális jelölteket. Volt, aki elképesztően jól nézett ki, de az első üzenetváltások után rájöttem, hogy egy idióta. Nem mondom, hogy kifejezetten komoly kapcsolatot kerestem. Akkoriban az önbecsülésem a béka feneke alatt volt, így jólesett néha csak beszélgetni új emberekkel. Volt néhány randim, de sohasem volt második alkalom. Aztán üzenetet kaptam Kristóftól.”

„Az első randin éreztem a szikrát, és mindenképpen szerettem volna újra találkozni Emmával. Aztán a második randin elbizonytalanodtam.” Furcsa módon a lány esetében ez épp fordítva történt. „Nekem az első alkalom még a puhatolózásról szólt. A beszélgetéseink alapján úgy tűnt, nagyon egy hullámhosszon vagyunk, de a szemtől szemben helyzet mindig kicsit más. Így az első randi után még abban sem voltam biztos, hogy érdemes-e ezt erőltetni. A második alkalomnál viszont elszállt minden kétségem.”

Szerencsére egyikük sem adta fel, annak ellenére, hogy voltak kétségeik. Az első üzenetváltás után 2 hónappal vált hivatalossá, hogy egy párt alkotnak. „Egy kis részem azt súgja még ma is, hogy a lehetőség meglett volna, hogy hamarabb kimondjuk a nyilvánvalót, de be kell látnom, kellett ez az idő ahhoz, hogy megküzdjünk egymásért, és megtanuljuk megbecsülni ezt a kapcsolatot. A Tindernek köszönhetően ismertük meg egymást. Nem ugyanazokra a helyekre jártunk, nem voltak közös ismerőseink, így ha nincs az alkalmazás, akkor most a szerelmünk sincs.”